A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - CSIZMADIA KÁROLY: A vízitársulatok érdekeltsége az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság területén
Az a néhány társulat, amelyik élt a differenciált érdekeltségi hozzájárulás teljes körű bevezetésének lehetőségével, általában eltérő elvi alapokról indult ki, mások csupán egy kisebb részvízgyűjtő esetében szánták rá magukat a kétségtelenül nem mindig népszerű lépésre Az ATI VÍZIG területén főleg az 1970-75-ös belvizeket követően elkezdődött komplex meliorációs munkákhoz kapcsolódóan alkalmazták a differenciált érdekeltségi hozzájárulást, hiszen azokon a területeken, ahol a melioráció elkészült, a belvízelvezetés vagy az öntözés feltételei hamarabb teremtődtek meg, - ezáltal a termelés biztonsága is - mint azokon a területeken, ahol nem végeztek meliorációs munkákat. Az ATIVIZIG területén közel 170.000 lia-on valósult meg a melioráció (ezen belül közel 40 000 ha a talajcsövezett terület) 4.2.1. Művelési ágak szerinti differenciálás Az ország egyes társulatai által követett differenciálási gyakorlatot vizsgálva azt találjuk, hogy az egységnyi területre jutó hozzájárulást a társulat taggyűlése az érdekeltségi terület jellege, illetve művelési ágak figyelembevételével teljes körűen differenciálva állapította meg. E módszer alkalmazása - bizonyos értelemben - a kár-haszon elmélet maradványa, illetve annak kompenzálása Jelenlegi alkalmazásánál a művelési ágakat csoportokra osztiák fel (pl gyep. szántó, szőlő, gyümölcsös, ken, nádas, erdő), valamint a belterület és az értékesebb növényi kultúrával rendelkező területeken magasabb egységnyi hozzájárulást fizetnek az érdekeltek. 4.2 2 Feladatok szerinti differenciálás Az alkalmazott teljes körű differenciálásnak sokkal egyszerűbb módja az, amikor a vízimüvek fenntartási feladataihoz a társulat érdekeltjei terület-egységenként azonos összeggel járulnak hozzá, míg a beaiházási munkák "saját erő" hányada mindig csak azokat az üzemeket - parti 800
