A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
VÍZELLÁTÁS TERVEZÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI KÉRDÉSEI - BÁLINT LAJOS–HAVAS ANDRÁS–HALÁSZ GÁBOR–MÉSZÁROS PÁL: NA 300-as kemény polietiléncső sorozatos meghibásodása – vizsgálatok a lehetséges okok feltárása
4. mérés (jele VAS4), 9h és 9h30 között, a gépházban két darab TTA szivattyú működött. Az övezetben kijelöltük mérési pontokat (lásd az 1. ábrán bemutatott hálózatmodell 1M-8M pontjai). A méréskiértékelés során a dobozos manométerröl közvetlenül leolvasott értéket a kalibrálási diagrammból helyesbítettük, majd ebből kiszámoltuk a nyomást a hálózati pontban. A nyomásméréseken kívül a gépházban a szívómedencén és az ellennyomó medencén a mérés időtartama alatt szintváltozást mértünk, ebből az övezetbe betáplált víz mennyiségét és az övezet fogyasztását lehet kiszámítani A mérési eredményeket az 1. számú táblázat tartalmazza (lásd 2.2 pont, a számítási eredményekkel együtt) 2 2 S zámitáso k az á llandósult áramlá si állapotb an. Az övezetben kialakuló állandósult állapot számítására a Tanszéken programcsomag áll rendelkezésre [1], A számítás kiinduló adataiként (adatszolgáltatás alapján) ismertük az egyes ágak hosszát, átmérőjét, falvastagságát és anyagát. Az övezet csomópontjainak magassága is adott volt. Az övezet fogyasztását az övezet egyes csomópontjai között vizmüves tapasztalatok alapján [2] osztottuk el. A szivattyúk tekintetében katalógus jelleggörbékre kellett hagyatkoznunk, amely a térfogatáramok számításakor pontatlanságot is okozott. A BKK szivattyú megadott munkapontja nem illeszkedett a különböző járókerék átmérőhöz tartozó katalógus jelleggörbére, ezért interpolációval a munkapontra illesztettünk jelleggörbét. A méréssel meg^zsgált négy üzemállapotban elvégeztük a számítást és a mérési pontok helyén kapott számított nyomásértékeket tüntettük fel az 1. számú táblázatban. A mérési és számítási eredmények egybevetése alapján kijelenthetjük, hogy a hálózati modell jól közelíti a valóságos állandósult állapotot és várható, hogy az átmeneti állapotok számítása során a modellből levont következtetések is helyesek. A számítás és mérés összehasonlítása elég érzékenynek bizonyult ahhoz is, hogy az adatszolgáltatás egy pontatlan adatára is felhívja a figyelmet. Az állandósult állapot számításának eredményeiből kitűnt, hogy az övezet néhány vezetékén, amely az adatszolgáltatás szerint 6 (esetenként 4) bar névleges 565
