A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - FORGÓNÉ NEMCSICS MÁRIA: A melioráció talajtani hatásainak vizsgálata

dók karbantartása, üzemeltetése - vízelvezetés, íll céltudatos vízvisszapótlás - nem megoldott, a drénhálózat már 5-6 éve nem tölti be tervezett feladatát Még néhány ilyen év és a nagy ráfordítással elvégzett melioráció kárba vész, mivel a vízforgalom megváltozása a talajban lejátszódó káros folyamatokat felerősítheti, a kiszáradások és nedvesedések a talaj víz- és sóforgalmának megváltoztatásával a termékenység csökkenéséhez, a termelés sikertelenségéhez vezethetnek Ilyen és ehhez hasonló problémákkal nem csak Hódmezővásárhelyen találkozhatunk. Igaz, hogy a mai körülmények között mind ökológiailag, mind pedig ökonómiailag szerencsésebbnek tűnik e mélyebb fekvésű, nedvesebb, gyengébb minőségű területeket az eredeti állapotukban meghagyni és adottságaiknak megfelelően művelni. A már meliorált területeket azonban nem szabad hagyni leromlani az új tulajdonosok anyagi korlátai és - sok esetben - hozzá nem értése miatt Ez nagy pazarlás lenne Hogy ezt elkerülhessük, célszerű lenne a meglévő rendszereket mielőbb fünkcióképessé tenni, megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az érintett területek tulajdonosainak együttműködését ebben hogyan, milyen formában lehet elérni. ÖSSZEFOGLALÁS Vizsgálatainkat az 1981-90 évek között a hódmezővásárhelyi "Rákóczi" MgTsz. területén végeztük, melynek területéből 1016 ha komplex meliorációja készült el. 1979-80-ban mélylazítással egybekötött meszezéssel történt a talajok javítása, a talajvízszint süllyesztése, illetve megfelelő szinten tartása céljából mezöszerű drénezést végeztek. A beavatkozások hatásait röviden a következőkben foglalhatjuk össze: Az első években a változás a talajok sómérlegeiben, pórusrendszerében és a terméseredmények tekintetében is egyértelműen kedvező volt 691