A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - FORGÓNÉ NEMCSICS MÁRIA: A melioráció talajtani hatásainak vizsgálata

Az 1.-2.-3. sz. szelvényekben a vizsgált időszak alatt tapasztalható szárazság miatt nyaranta folyamatos vízpótlás történt a drénrendszeren keresztül Ennek hatása megmutatkozott a sómérlegek alakulásában. A víz visszaduzzasztás hatására a mélyebb szintekből a sók felemelkedtek és a talajok visszaszikesedtek Az 5.-6.-7. szelvényekben - ahol nem történt vízpótlás - 1982-90. viszonylatban ősszel felhalmozódást, tavasszal kilúgzódást tapasztaltunk. Ennek oka, hogy a téli csapadékok hatására keletkező tobbletvíz a dréncsöveken keresztül eltávozott, melynek hatása a tavaszi sómérlegek által tanúsított sókimosódás. Az őszi sófelhalmozódás magyarázata az, hogy a vizsgált időszak utolsó éveiben tapsztalt szárazság hatására a talajban levő víz felfelé áramlott. A 4. sz. szelvény a vizsgált terület magasabban fekvő részén található. Itt vízpótlás csak a tenyészidőszak elején történt. Az őszi és a tavaszi vizsgálatoknál is a kémiai talajjavítás és a talajcsövezés hatására még mindig jelentős mértékű volt az oldható sók kilúgzódása (-24,1 t/ha). Az 1 , 4 és a 6. sz. szelvény több éves - 1982-90. - őszi és tavaszi sómérlegeit, valamint a csapadék-összes sótartalom alakulás folyamatát szemlélteti a 3., 4. és 5. ábra. 1.4.2. Változások a talaj pórusrendszerében A beavatkozások hatására a talajok fizikai, illetve vízgazdálkodási tulajdonságai kedvezően alakultak. Az altalajlazítás után a talajok térfogattömege csökkent, az összes pórustérfogata megnövekedett. Megszűnt a talajok rossz vízáteresztő képessége, kedvezőbb lett a levegőgazdálkodása, amely lényegesen fokozta a kötött talajok termékenységét. A pórustérfogat és ezen belül a gravitációs hézagtér növekedése kedvezően befolyásolta a talajok tápanyag-gazdálkodását, víz- és sóforgalmát. 689