A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - BÁRDI PÁL–KOVÁCS MIHÁLY: A Fertő menti és hansági meliorációs fejlesztésekkel megvalósult létesítmények helyzete a privatizáció tükrében. Az üzemeltetés érdekében szükséges továbblépés lehetőségei

L2. A meliorált t

erül

etek ismertetése 1.2.1. Fertődi Állami Gazdaság Kistölgyfai melioráció A teljes meliorált terület 890 ha, amelyből 596 ha talajcsövezett. 1979-8I-ben épült, kettős funkcióju, öntözést és belvízmentesítést egyaránt szolgál. Öntözés a Kis-Rábából 3 gravitációs vízkivétellel nyilt csatornahálózattal, zsilipekkel, alagcsöhálózattal, altalajöntözés. Belvízelvezetés a Kis-Répcébe gravitációsan, vagy a Répcébe szivattyúval, kiépített szivattyúteleppel. A rendszer vizjogi létesítési engedélyt kapott az 1980-as években, vízjogi üzemeltetési engedélye nincs 12 2. Kapuvár Tsz meliorációja A Kis-Répce vízgyűjtő területén épült 1983-84-ben. Kizárólag belvízmentesítés céljából épült, 2 db szivattyuallással, 723 ha talajcsövezett. A létesítményeket jelenleg nem üzemeltetik, mert a terület nagy része magántulajdonba került és jelenleg nincs aki összefogná és üzemeltetné a rendszert. Szivattyúzás nélkül a terület nem vízmentesíthető. 1 2.3. Mihályi Tsz meliorációja Felszíni vízelvezetés, táblásitás. Üzemeltetési engedély száma 41.149-2/82. Talajcsövezés 311 ha Kisfalud területén, szivattyús átemeléssel a Kisfalud-Baboti csatornába A megvalósítást követően a létesítményeken semminemű fenntartást nem végeztek A szivattyúkat megrongálták, üzemképtelenek 1.2.4. A 70-es évek közepén táblásitás keretében felszíni vízelvezető árkok készültek az Agyagosszergényi, Veszkényi, Bősárkányi Termelőszövetkezetek területén Az árkok jelenleg gazdátlanok, vízelvezetésre a karbantartás elmaradása miatt alkalmatlanok. 675