A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - BAROSS KÁROLY: A Fertő-tó vízgazdálkodása

1854-től Apadó tendencia 1865 Csak Apetlonnál és Eszterházánál volt egy keskeny vízfelület A fenékiszap kiszáradt, a só kikristályosodott, kemény, sima kéreg képződött, nagy porképzödés. A tó fenekét sótürő növények fedték be, a vizsgált víz ..szulfátsós". Hiányoztak a kálisók, a talaj így mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan volt. 1872-1880 A tóban ismételten magas vízszint alakult ki, a vízmennyiséget 2-3 m közötti értékre becsülték. 1892-1895 Hanság főcsatorna kiépítése. 1902 Az alacsony vízállás miatt egy magyar tudományos bizottság szállt ki, amely kémiai és fizikai méréseket végzett. 1904 Mekszikópusztai zsilip épitése 1965 Zsilipkezelési szabályzat elfogadása 1991 Megkezdődött a Hanság főcsatorna - Rábca levezető rendszer rekonstrukciója 1992 Mekszikópusztai zsilip átépítése. A Fertő-tó területe ma mintegy 325 km

2, amelyből kb. 180 km

2 -t nádas, vagy náddal rokon növénytársulás borít. A tó terület és a vízgyűjtő terület megoszlása a két állam között Tólerület 'km

2/ Vízgyűjtő terület /km

2/ Magyarország 75 165 Ausztria 250 955 Összesen 325 1.120 A tó észak-déli irányban 36 km kiterjedésű, szélessége 6-12 km között változik 8