A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - KUTRUCZ GYULA: Vízminőségvizsgálatok a Fertő-tó nádövezetében
VÍZMINŐSÉG VIZSGÁLATOK A FKRTÓ TÓ NÁDÖVEZETÉBEN Kutrucz Gyula ELŐZMÉNYEK A Fertő tó vizének első, ismert kémiai vizsgálatát 1902-ben végezték el. A 20-as 30-as években expedíciós jellegű vizsgálatokra került sor néhány komponens vonatkozásában. Részletesebb, több komponensre kiteijedő vizsgálatokra először a 60-as években végeztek. A magyar tórészen a rendszeres vízminőségi vizsgálatok 1968-ban kezdődtek meg, a törzshálózati mintavételi rendszer keretei között. Az ÉDUVIZIG Fertő tavi Hidrometeorológiai Állomás átadásával egyidőben megkezdődtek az üzemeltetéshez szükséges vízminőség-vizsgálatok is. Ezen üzemi vizsgálatok heti és havi gyakorisággal történnek a nyílt- és náddal fedett vízterületeken, az öblökben, a belső tavakban és a csatornákban. 1993-ban egy 41 mintavételi pontból álló rendszerben végzett vizsgálatok eredményei alapján kerültek kiválasztásra az un egyeztetett vízminőségvizsgáló hálózat mintavételi helyei. A hálózat 25 mintavételi pontból álL amelyből 24 a tó területén, egy a Rákospatakon található. A 25 mintavételi helyről, a hajózható időszakban - áprilistól - október (november) -ig havi gyakorisággal, és a 25-ből három mintavételi helyről egész évben heti gyakorisággal veszünk mintát. A mintavételi pontok megválasztásában több cél vezérelt.: - az igazgatóság kellő időben, korrekt információkhoz jusson a tó üzemeltetéséhez - igény szerint a tó használóinak információkhoz juttatása - igazodni a 94-es évet megelőző vimintavételi rendszerekhez, hogy a többéves záit adatsorokkal elegendő információ legyen a vízminőségi viszonyok mélyrehatóbb elemzéséhez. A 25 mintavételi helyről vett vízmiutéból 24 komponens vizsgálatát végezzük el, amelyek a biológiai vizminősítés tematikáját követve három tulajdonságcsopoitba sorolhatók. Ezek a halobitás, trofitás, és szaprobitás. Mái a korábbi évek vízvizsgálati eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a Fertő tó vízminősége térben és időben rendkívül változatos képet mutat. Ezt a változékonyságot elsősorban nem a vízben oldott és oldhatatlan lebegő anyagok mennyiségi változásai határozzák meg. Sokkal nagyobb a szerepe a hígulási (hozáfolyás, csapadék) és a koncentrálódási folyamatoknak amely a párolgásnak köszönhető. Mindezek mellet rendkívül fontos szerepe van a hidraulikai viszonyoknak, amely kiemelkedő jelentőséggel bír a náddal fedett sekély vizes területeken. Miután a nádasok az egész tó teiületének mintegy 56%-át teszik ki döntő kihatással van a tó vízháztartására, vízminőségére. A magyar tórész esetében szerepük még ennél is nagyobb, hiszen a mintegy 75km :-es tóteriiletböl 63km"a nádas. 73
