A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - TAKÁTS TAMÁS: A Fertő vízminőségi rendszere

Az évszakok átlagai között ilyen módon kimutatott viszony arra enged következtetni, hogy az őszi, téli és tavaszi csapadék, a tó minimális párolgása mellett, tavaszra alakítja ki általában a vízminőségi paraméterek legalacsonyabb koncentrációs értékeit, míg őszre koncentrálódik legmagasabbra a tavaszi, nyári és őszi párolgási viszonyok következtében a paraméterek értéke. Az adatok ilyen orientációjára tekintettel azt is mondhatnánk, hogy a Fető víz ősztől-tavaszig a hígulás, nyártói-őszig a koncentrálódás irányában változik, bár ezt a dinamikát szignifikánsan nem tudtuk indikálni. 3. A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA 1987.-93. közöt rendszeresen vizsgáltuk a magyar Fertő és a Rákos-patak vízminőségi viszonyait, a tó vízminőségi szerkezetét és dinamikáját. Megállapítottuk, hogy a Fertő vízminősége - a különböző megjelenésű tótájakon egymástól eltérő lehet, a tótájak hidrológiai viszonyai szerint alakul, - a különböző évszakokban a hidrológiai viszonyok szerint változhat, a humidabb időszakban a hígulás, aridabb időszakban a koncentrálódás irányában változnak a vízminőségi viszonyok. - általában a Nádas övezetben /Nál/ és a Belső tavakban /Bt4,Hlt/ nagyobb, a Külső vízben /Kv=As+Öb/ és a Fertőrákosi öbölben kisebb koncentrációban fordulnak elő a vízminőségi paraméterek. - A Nádas déli-parti övezetében /Ná2/ általában kisebb volt a vízminőségi mutatók értéke mint a Nádas belső-övezetében /Nál/, feltételezhetően a part felől érkező hígító hatású felszíni és felszínalatti, kisebb hozzáfolyások hígító hatása miatt. A Fertő víz limnológiai vízminősége: 68