A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - BÁRDI PÁL–KOVÁCS MIHÁLY: A Fertő-tó levező rendszer funkciói és működtetésének érdekeltségi viszonyai

Mind a Hanság-főcsatorna, mind az Ikva és a Rábca alsó szakasz közös érdekeltségű lévén a Magyar Osztrák Vizügyi Bizottság 1975. évi ülésén tárgyalta első izben a kérdést a magyar Fél kezdeményezésére. A magyar javaslat lényege az volt, hogy a rendszer legjelentősebb terhelését adó Ikva patak árvizeit - melyek jórészt tartós dunai árhullámmal és belvizes eseményekkel estek egybe - átmenetileg a Fertő-tóba, mind átmeneti vésztározóba vezetnék, elkerülve igy a rendszer egybeeső nagy mértékadó vizhozamu terhelését, illetve elkerülve az Ikva torkolattól lefelé mintegy 50 km hosszban történő depóniarendezést, illetve szelvénybővitést. A javaslatot osztrák Fél - hosszas fontolgatás után - az 1980-as évek elején Fertő vizminőségi okokra hivatkozva vetette el Ezt követően került kimunkálásra a mintegy 60 km hosszú levezetőrenszer rekonstrukciója az 1987-ben készült un "Lefolyási tanulmány" (Abfluss-stude) alapján, mely az alábbi munkálatokat irányozta elő: I. ütem 1990-1995. • Mekszikópusztai zsilip átépítése az előző műtárgy teljesítőképessége szerint (15 m3/sec) • Hanság-íocsatoma kotrása az eredeti kiépítési állapotra • Hanság-focsatorna depóniáinak rendezése 3 %-os Ikva árviz + belvízi terhelés + 0,5 m magassági biztonság figyelembevételével • Mosonszentjánosi duzzasztó árapasztójának kiépítése • Ikva alsó 6 km-es, feliszapolódó jellegű szakaszának kotrása • Monitoring rendszer kiépítése a felszíni és felszín alatti vizek észlelésére. II. ütem 1995-1998. • Rábca meder hidromechanizációs kotrása a Hanság-focsatorna torkolatától a MosoniDunáig 50