A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS, SZENNYVÍZELHELYEZÉS - BUTTKAY GÉZA: Korszerű vízi és szennyvíz térfogatárammérési módszerek a gyakorlatban

•1 oldal huuyknyGé7i Korczcrú vízés terfi'^aUtrammácsi módszerekAg>iikiirlath.in B* W = kons tan 5 így az egyes részfeszültségek hozzáférhetősége az elektródák szempontjából közel azonos. Stacioner áramlásnál az asszimetrikus áramlás csak kis hibát okoz. Az értékvonalakkal inverz mágneses terek létrehozása viszont csak jó közelítéssel lehetséges (költség és anyagkorlátok). Ez az elméleti megfontolás az oka, hogy a jelenlegi mérőknél 3D megelőző és 1-2D egyenes követó' csőszakasz szükséges az indukciós mérők beépítéséhez. 2.2.2 Mérőcső, elektródák, belső bevonat A víz és szennyvízmérés általában nem támaszt különleges követelményeket az említett részekkel kapcsolatban. A nyers víz és szennyvíz szilárdanyagtartalma, az itt előforduló nyomásoknak általában a szabványos kivitelű alapváltozatok megfelelnek. Magas szárazanyagtartalmú iszapok hidromechanizáció esetén néha különleges kopásálló bélés, és zajcsökkentő elektródák szükségesek. A csővezetékhez a mérőcső peremmel, vagy csavarzattal csatlakozik, esetleg szendvics? kialakítású és kötőcsavarokkal fogható a peremek közé. A ház IP 67 vagy IP 68 védettségű, igény szerint. A teljes műszer lehet kompakt, leválasztott vagy részben leválasztott kialakítású. A kompakt változatnál a ház és az erősítő egybeépített, a Ieválasztottnál különválasztott. A részben leválasztott műszert rossz vezetőképességű folyadékoknál használják itt az előerősítőt szerelik a mérőjeladó házára. A belső szigetelő bevonatok leginkább a vákuumhatásra érzékenyek, ezért sohase ajánlatos a műszereket 5m-nél hosszabb függőleges ejtővezetékekbe vagy szivattyúk szívóoldalára beépíteni. 498