A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS, SZENNYVÍZELHELYEZÉS - KONCS LÁSZLÓ–SZÉL SÁNDOR: A Dunát érő hőszennyezés környezeti hatáselemzése numerikus modellezés alkalmazásával

egyenlőtlenségei miatt az áramlási tér belseje felé kismértékben elfordul, ezért a hőmérsékleti kereszt-szelvény csonkított haranggörbéhez hasonlóvá válik (Szél, Koncsos (1996)). A csóva szétterjedése a bal partéitól gyakorlatilag loo-15o [m] távolságig érzékelhető. A csóván belül kialakuló maximális hőmérséklet emelkedés a számítások alapján looo [m]re a bevezetési hely alatt o.65 [°CJ. A számítások az előbecslés hőmérsékleti hosszszelvényével (Szél, Koncsos (1996)) jó egyezést mutatnak. A komplex modell által számított hőmérsékleti hossz-szelvény a bevezetés alatt 3oo [m] távolságig mintegy o.5 [°C]-al számít magasabb értéket az előbecslés során alakalmazott módszernél, ez alatt az eltérés fokozatosan csökken. Mindazonáltal meg kell jegyeznünk, hogy bonyolultabb mederalakzat és egyenlőtlen hidrodinamikai viszonyok fennállása esetén az előbecslési modell (VITUKI, BME, VE1KI) által számított eredményeket feltétlenül kontrollálni kell a komplex hidrodinamikai és diszperziós modellel. A modell-számítási eredmények alapján az a következtetés vonható le, hogy az erőmű alvizén a megnövekedert hőmérséklet legfeljebb néhány száz méteres szakaszon, valójában csak rendkívül lokálisan felgyorsíthatja a folyó BOI tartalmának csökkenését, ami helyi oxigénelvonással jár, de a folyó hidraulikai, elkeveredési viszonyai, valamint jellemzően magas oldott oxigéntartalma ezt a hatást ellensúlyozni képes. Az átalakítás hatására nem várható a jövőben a Duna vízminőségét érintően a szapróbikus és a trófikus mutatók megváltozása. A következő ábrákon szemléltetjük a csepeli höterhelés hatására előálló kvázi-permanens dunai hömérsékleteloszlásokat, melyeket a fentiekben részletezett (a mérési pontosságot lefedő keresztirányú) diszperzióeloszlásokra számítottunk ki. 491