A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - BÁRDI PÁL–KOVÁCS MIHÁLY: A Fertő-tó levező rendszer funkciói és működtetésének érdekeltségi viszonyai

Fertő-tó vízszintszabályozása 1965-ben a Magyar-Osztrák Vizügyi Bizottság elfogadta a "Hanság csatorna zsilipjeinek kezelési szabályzatá"-t, mely a tó vízszintjét szabályozó un. Mekszikópusztai zsilip nyitására vonatkozóan a vízgyűjtőre hullott 3 éves csapadékátlag és a tó vízszintjének figyelembevételével a tó vizeresztésére vonatkozóan "kell, szabad és nem szabad" kategóriákat fogalmazott meg Egyidejűleg közös kutatási program kezdődött a tó vízháztartására vonatkozóan. A zsilipkezelési szabályzat szerinti működtetés és a vonatkozó kutatások egyértelműen igazolták, hogy a tó vízháztartása pozitív. Mivel a szabályzat elkészítésének időszakában ez még nem volt tudott, erre is visszavezethető, hogy a szabályzat inkább vízkészlet megőrző szemléletű, és csak valóban rendkívül szélsőséges esetben irányoz elő kötelezően árvizlevezetést a tóból A tó árvizek levezetésénél nem foglalkozik a levezető rendszer terhelhetőségének kérdéskörével, a korábbi - már idézett - hagyományoktól eltérően. Ikva árvízi kiépitése Az 1960-as évek második felében az Ikva alsó szakasz felújítási kotrásával egyidejűleg megemelték az Ikva visszatöltésezését, megteremtve igy a lehetőségét az Ikva 1%-os árvizek Hanság-focsatomába jutását Időközben megtörtént az Ikva Kardos ér árvizi hidrológiájának felülvizsgálata (VLZITERV), mely szerint az Ikva torkolati árviz vízhozama NQi = 70; NQ io = 56 m3/sec. Répce - Kardos ér - Rábca felső szakasz rekonstrukció Az 1960-as évek második felében a vizkormányzási lehetőségek javítása érdekében fent nevezett medrek rendezésén túlmenően megépült a Répce-Kardos összekötő csatorna, és e medreken számos vízvisszatartást és vizkormányzást biztosító duzzasztómű, illetve zsilip épült 48