A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS, SZENNYVÍZELHELYEZÉS - SZÉL SÁNDOR–GÁSPÁR CSABA: A Dunába bevezetendő kommunális és ipari szennyvíz adott keresztszelvénybeli (1756,1 fkm) optimális elhelyezésének meghatározása numerikus modellezés segítségével

5. ÖSSZEFOGLALÁS Jelen tanulmány célja a Duna 1756.1 [fkm] szelvényébe bevezetendő ipari- és kommunális szennyvíz, keresztszelvényben optimális elhelyezésének meghatározása numerikus modellezés felhasználásával. Vizsgálataink a szennyvíz KOI,, és SZOE tartalmának (koncentrációinak) Duna vízben történő elkeveredésének elemzésére irányulnak. Részletes számításainkat a következő alapadatok felvételével vegeztiik: A Duna 1756.1 [fkm] szelvényében hat bevezetési pontot rögzítettünk: s = 70, 120, 170, 200, 240 és 280 [m] jobb partéltől mért távolságra. A jobb partélt az 1040 [nr'/s], 94 % tartósságú jégmentes hajózási vízhozam hatására kialakuló vízszint jelöli ki. A rögzített bevezetési pontokon három előre felvett Duna vízhozam: Q = 1040, 2148 (KÖQ 1983-1992) és 5130 [in

3/s] (NQ 1983-1992) esetére végeztünk numerikus elkeveredési számításokat. A bevezetendő szennyvíz mennyiségi- és minőségi jellemzői a következők voltak: Az egynapos kémiai oxigénigény: KOI

d=124.2 [g/m

3], az emulzióban lévő ásványi olaj koncentrációja pedig: SZOE=4.5 íg/ni

3] volt, amelyek a mért értékek közül a legnagyobbak. A mértékadó szennyvízhozam q=0.1 [nr'/s] volt. A számítási eredményeket előbbiekben említett tanulmányunkban (Szél, Gáspár (1996)) 41 ábrán szemléltettük. Vizsgálataink alapján összefoglalásképpen megállapítható: A szennyvízbevezetés közelében a mélység menti átkeveredés hiánya miatt, a koncentráció térben és időben egyaránt egyenlőtlen eloszlású. A partközeli bevezetés az előbbi hatások miatt kerülendő, ugyanis a nagy koncentrációjú folyadékrészek pangó térbe kerülhetnek előidézve ezzel a vízminőségi állapot leromlását. A partközeli területeken történő szeimyvízbevezetés esetében a partvonal a szennyezőanyag keresztirányú hígulását gátolja, így a parti sávban uralkodó koncentrációk nagyobbak. A partszéli bevezetés esetén kialakuló koncentrációk kétszer akkorák, mint a víztér belsejében történő bevezetés esetében. A bevezetendő szennyvíz olajtartalma miatt nem ajánlhatók olyan pártközeli szennyvízbevezetések sem, amelyek veszélyeztetik a parti sáv mederanyagának minőségi valamint felszíni és- szivárgó vizeinek vízminőségi állapotát. Az olaj ugyanis a lebegtetett hordalékhoz jól kötődik, ami pangó térbe kerülve kiülepedhet, jelentős minőségi károkat okozva. Fentiek alapján nem ajánlható a partvonaltól s=120 [m]-nél kisebb távolságra történő 478