A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FELSŐ-DUNA SZABÁLYOZÁSI ÉS ÖKOLÓGIAI KÉRDÉSEI - KOVÁTS ZOLTÁN–DUNAI FERENC: A Szigetköz hullámtéri ideiglenes vízpótlás szabályozó műtárgyai

fenékgát kisminta kísérleténél a |i = 0,51 volt, amiből az következik, hogy a valós értékei 0,5 körül mozognak. A szabad átbukású bukó fajlagos vízszállíttóképességt görbéjét a mellékletekben ábrázoltuk (1. ábra). Tervünkben szereplő köbukók átbukása azonban az esetek többségében alulról befolyásolt, ezért ezeknél a számításokat a Q = p . b . -J 2g(

2/

3. h "' " + a . h °'

5) képlet szerint számoltuk, ahol H = /a vízhozamtényezö/ b = /a bukó átlagos szélessége/ h = /az átbukási magasság/ a = /az alvízszint magassága/ A helyszíni vízhozammérések eredményei alapján a vízhozamtényezöt - a bukóéi feletti vízmagasság függvényében - 0,4 - 0,6 között célszerű felvenni. A számított fajlagos vízhozamértékeket, valamint a ténylegesen mért értékeket a 2 sz. mellékletekben ábrázoltuk. Az alulról befolyásolás hatása a Műtárgyhidraulikai Zsebkönyv (2) 109. sz. ábrája alapján a szabad átbukásra vonatkozó vízhozamtényezö korrekciójára is figyelembe vehető A két módszerrel meghatározott vízhozamértékek között csak 2,5 - 3,5 % eltérés mutatkozott. A számításokat folyamatosan ellenőrizni szükséges a rendszermérések adatait felhasználva,és a grafikonokat ezek alapján javítani kell, hogy az üzemelés minél több és pontosabb információ alapján történjen. Pontosan meg kell határozni a bukók tényleges geometriai adatait, és a javított képletekben a bukó oldalhajtásait is pontosabban figyelembe kell venni. A dunai ideiglenes fenékgát példájára célszerű a hátoldalakat lapos hajlásúra /l: 10/ kialakítani, ami néhány bukónál már meg is történt. Ez a kialakítás csökkenti a vízhozamtényezőt. Javasoljuk, hogy a végleges üzemelési szabályzathoz részletes számítási értékelés történjen meg a rendszertnérések eredményei alapján 367