A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FELSŐ-DUNA SZABÁLYOZÁSI ÉS ÖKOLÓGIAI KÉRDÉSEI - KERTÉSZ JÓZSEF: A hullámtéri vízpótló rendszer kialakítása

A hídként is funkcionáló vízszintszabálvozó műtárgyak pályaszerkezetei a Német Szövetségi Köztársaság Kormánya által a magyar közlekedésnek adományozott SBG-66 jelű hídszerkezetek felhasználásával készültek 4.1.4 Agvéglezárások stabilizálása Az 1993 év során az ágvéglezárások ideiglenes jelleggel, szükségintézkedésként valósultak meg, általában homokos kavicsból, a gyors végrehajthatóság érdekében Duna hullámterén végig vonuló árhullámok - ha az árhullám kilép a partélek közül - törvényszerűen megrongálnák az ideiglenes jellegű müveket Ezért szükségessé vált e müvek stabilizálása (kőszórás, kőrakat) Ezen kívül a gáttestek vízáteresztő-képességének csökkentésére vízzárást növelö kötött anyag és Terfil szűrőszövet beépítését kellett elvégezni az alábbi helyeken - Szigeti-ág ágvéglezárásának (Duna folyam 1837-1837,8 fkm közötti szakasz, más néven Doborgazi) átalakítása és stabilizálása Az eredeti ágvéglezárást át kellett vágni az alatta lévő cikolai mellékágrendszer belső ágainak vízpótlása érdekében A gát álvtó oldalán lévő Duna jobb parti vezetőmű (1837,8-1836,5 fkm közötti szakasz) megerősítésével, és az un Keszölcési keresztgátsor visszabontásával, átalakításával Az ágvéglezárás szerepet átvevő vezetőmű stabilizálását ki kellett építeni -Cikolai ágvéglezárás (un Denkpáli) - stabilizálása -Kisbodaki ágvéglezárás stabilizálása 4.1.5 A monitoring rendszer fejlesztése Az új vízmércék kiépítését az átalakított műtárgyak közelében azok, megvalósításának üteméhez kellett igazítani Ott ahol ágrendszer új részei kerültek be a vízpótlásba, a vízpótlás megindulása előtt kellett vízmércéket telepíteni A fenékküszöb üzembe helyezésével egyidejűleg került kiépítésre az un Helenai-zárásnál lévő vízmérce, regisztrálással távjelzéssel