A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FELSŐ-DUNA SZABÁLYOZÁSI ÉS ÖKOLÓGIAI KÉRDÉSEI - KERTÉSZ JÓZSEF: A hullámtéri vízpótló rendszer kialakítása

4.1 A hatékony vízpótlás megteremtéséhez szükséges beavatkozásokat az alábbi funkciók szerinti csoportosításban foglalhatjuk össze: I Fenntartási és üzemelési feladatok II Szelvénybövitö kotrások a hullámtéren III Vizkormánvzás feltételeinek megteremtése, átjárhatóság biztosítása IV Ágvéglezárások stabilizálása V A monitoring rendszer fejlesztése A beavatkozásokat 1995 év I félévében végre kellett hajtani úgy, hogy azok jelentős részét még a fenékküszöb ideiglenes üzembe helyezése - vízkormányzó szerepének belépése előtt - el kellett végezni Az 1 2 3 ábra mutatja a mellékágrendszerek helyszínrajzát 4.1.1 Fenntartási és üzemelési feladatok A Duna egyoldalú szlovák elterelése óta a szigetközi mellékágak jelentős része csak árhullámok idején, rövid időre kapott vízpótlást Ennek következtében a mederfenéken a növényzet jelentős mértékű elburjánzása volt megfigyelhető A korábbinál hatékonyabb vízpótlás megkezdése előtt a felhalmozódott szervesanyag / lágyszárú növényzet, fűzbokrok, száraz ágfák / eltávolítása szükségessé vált Az egyéb felmerült leggyakoribb feladatok - uszadékeltávolítás a bukókról és ágvégelzárásokról - árhullámok okozta rongálódások helyreállítása - partokban keletkezett rongálódások helyreállítása - utak karbantartása - bedőlt fák eltávolítása 4.1.2 Szelvénybővítő kotrások a hullámtéren a. A vízkivételi oldalbukók átalakítása Az 1845,9 fkm -ben lévő III -as és az 1845,5 fkm -ben lévő IV -es jelű oldalbukók terv szerinti kialakítására még 1993-ban került sor a mellékágak fenékküszöb segítségével történő vízellátása érdekében A vízpótlás módjának megváltozása miatt (Mosoni-Duna vizének 350