A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FELSŐ-DUNA SZABÁLYOZÁSI ÉS ÖKOLÓGIAI KÉRDÉSEI - KERTÉSZ JÓZSEF: A hullámtéri vízpótló rendszer kialakítása

- a természetvédelmi vízszintigényeket A tervdokumentáció feltételezte a Dunakiliti duzzasztómű üzembe helyezését A hullámtéri vizpótlórendszer fo részei - Az egyes ágrendszerek összeköttetését biztosító átvágások - A Dunakiliti vízkivétehműtárgy, a max = 200 m3/sec - 12 db böge rendszer - a foágon vízszinttartó bukók (B jelűek) - a mellékágakat szakaszoló mederelzárások (Z jelűek) - és az ágtorkolatok lezárásai (A jelűek) A helyszíni adottságok és a tapasztalatok értékelése szerint az így megtervezett - és a vízpótlással tartandó - vízszintek közelítőleg a dunaremetei vízmérce 400-420 cm vízállásnak megfelelő dunai vízszinteknek feleltek volna meg A kivitelezés í987-ben megkezdődött - Megépült a Dunakiliti vízkivételi mű - A mederelzárások, a bukók és a mederátvágások nagy része megvalósult, csak az ágrendszerek alsó ágvégeinek áttöltése nem kezdődött meg A vízlépcsőrendszer építésének leállítása azonban új helyzetet teremtett A leállításig félig készült el a rendszer A Dunakiliti duzzasztómű üzembe helyezésének elmaradása miatt a kiépített felső vízkivételi mű használhatatlanná vált, hisz küszöbszmtjének meghatározását a tározó üzembe helyezése utáni helyzetnek megfelelően alakították ki A vízlépcsőrendszer építésének leállításával egyidejűleg a vizpótlórendszer további építését is felfüggesztették 3.A szigetközi hullámtéri mellékágrendszerek vízpótlása a szükségintézkedések keretében (1993-1994) A Duna 1992 október 25-ei elterelésének következtében a Duna Rajkai országhatár szelvényében azonnal mintegy 2-2,5 m vízszint csökkenés következett be, mely az 1950-1992 évek közötti években észlelt legkisebb vízállásnál /-61 cm/ 2,09 m-rel alacsonyabb Ettől kezdve a Duna Rajka-Szap közötti szakaszán alapvetően megváltozott a folyó vízjárása, a főmederben rendkívül alacsony vízszintek alakultak ki 346