A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
FELSŐ-DUNA SZABÁLYOZÁSI ÉS ÖKOLÓGIAI KÉRDÉSEI - KERTÉSZ JÓZSEF: A hullámtéri vízpótló rendszer kialakítása
A HULLÁMTÉRI VÍZPÓTLÓRENDSZER KIALAKÍTÁSA KERTÉSZ JÓZSEF Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1.A szigetközi hullámtéri mellékágrendszer általános ismertetése Szigetköz teljes területe 375 km 2, amely a Duna főmeder és a Mosoni-Duna között helyezkedik el A Duna Szigetközi hullámtéri mellékágrendszerét a Duna folyam főmeder jobb partja, és az árvízvédelmi töltés határolja ÉNY felöl a Duna 1848 fkm /Rajka/ a tejfalui ágrendszer felső vége, DK-en pedig a Bagaméri Duna-ág kitorkolása /a Duna 1809,6 fkm/ zárja le A korábbi emben beavatkozások hatására, már a vízlépcsőrendszer építése és a Dunacsúnyi mederlezárást megelőző időszakban is megfigyelhetővé vált az ágrendszerek fokozatos és egyértelmű elöregedési folyamata A kis- és középvízi szabályozások alapvető célja, a hajózási viszonyok javítása volt A nemzetközi hajóút kialakítása érdekében végzett munkák közül ki kell emelni az 1966-ban megkezdett, majd másfél évtizedig végzett középvíz-szabályozási munkákat Az ekkor elvégzett egységes főmeder kialakítása érdekében végzett munkák fo célkitűzései az alábbiak voltak: - Első lépésként minimálisra csökkentették a főmeder vízveszteségét, a mellékágak felső végeinek lezárásával és az egységes partvonal kialakításával - Második lépésként mellékágelzárás sorozatok létesítésével - azok visszaduzzasztó és eséscsökkentő hatásával - növelték az egységes partvonal állékonyságát - A középvízi medret pedig oly mértékűre kellett szűkíteni keresztgátak segítségével, hogy a szűkítés következtében megnőtt a hordalékmozgató erő 344
