A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - NÉMETH LÁSZLÓ: A Fertő-tó szabályozási beavatkozásai

1978-ban elkészült a szabadstrand partvonalának rézsűbiztosítása, terméskőszórással, majd ezt követő évben került sor a Rákos-patak torkolati szakaszának rendezésére A területrendezési és rézsübiztositási munkák során 1977-1983. között beépítésre került 48.000 m3 bányameddő és 2100 m3 terméskő. A vízitelep mögött partszakasz és a horgásztanyai öböl Ny-i partvonalának kialakításánál a rézsűbiztosítást ugy oldottuk meg, hogy a partvonal előtt természetes védelemként 4-5 m széles nádsávot hagytunk. 1985-86-ban elkészült a Rákos-patak 130-260 m. szelvénye közötti csónakkikötő és a patak balparti tereprendezése, vitorláskikötővel, sójával 1989-ben a vitorláskikötő egy részének igénybevételével elkészült az egyik, a Rákos-patak torkolatának jobb partján a másik ideiglenes hajókikötő. Az elmúlt években a fejlődés lelassult Ujabb lendület az érdekeltek bevonásával létrehozandó területhasznositó szervezettől várható. 5. A nádgazdá

lk

odás hatása a tó élet

ére A Fertő-tó teljes tómedrének 54 %-át borítja a nád ill. vele rokon növénytársulás. A magyar oldali tórészen az elnádasodás 85 %-os A nyiltvizfelületet körülölelő nádöv a D-i tórészen a 6-7 km szélességet is eléri. A tó élete szempontjából meghatározó a vízminőség, amelynek alapvető kérdéseire a nádasban kapunk feleletet A nádgazdálkodás meghatározó fontosságú a tó életére. A magyar oldali tórész nádas állományának minősége nagyobb részben degradálódott, kigyérült 50% köriili záródású nádasok A minőségromlás oka a feltöltődés az elégtelen vízellátás, a kitermeléssel járó károsodás és a nádkártevők. Az okok feltárása jelenleg folyamatban van az EURORED program keretén belül, a Fertő-tavon is. A területen jelenlegi nádgazdálkodó a Fertői Nádgazdasági Rt. és a DONÁCIÓ Kereskedelmi Szolgáltató és Borászati Szövetkezet 33