A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
FELSŐ-DUNA SZABÁLYOZÁSI ÉS ÖKOLÓGIAI KÉRDÉSEI - SÜMEGI ZSOLT: Felső-Duna szabályozási koncepciója a GNV munkák leállítása, illetve a Duna elterelése után
történik. A Szap-Gönyü közötti szakaszt jelentős mederváltozás jellemzi, a Bősi Vízerőmű üzembehelyezése óta. A gázlók száma hét. A GönyüSzob közötti Duna szakasz gázlóinak száma szintén hét. a szakasz csúcsgázlója Nyergesújfalu térségében található A koncepcióterv kidolgozása során elsődleges cél a nemzetközi hajóút megvalósítása, a természeti, környezeti értékek megóvása, növelése volt. A Szap-Szob közötti közös szlovák-magyar Duna szakasz koncepciótervének olyan részletességű kidolgozása, mint a tisztán magyar szakaszé, csak a szlovákokkal való egyeztetés után lehetséges. A gázlós szakaszok rendezésére a Duna közös szakaszán a két ország szakembereinek közreműködésével ez év februárjában koncepcióterv készült. A Bösi vízerőmű ideiglenes üzembehelyezését követően az 1811-1789 fkm közötti szakaszon az áramlási viszonyok alapvetően megváltoztak. Az áramlási viszonyok változása és a szabályozási müvek leromlott állapota nagymértékű mederelfajulást okozott az 1812-1800 fkm között. Az 1812-1811 fkm - jelenleg hajóúton kívüli - szakaszon gyors feltöltődés kezdődött. Az 1811-1809 fkm között a sodorvonal a korábbi homorú bal partról a jobb partra helyeződött át jelentős medereróziót okozva. E szakaszon a legnagyobb kimélyülést az 1809,6 fkm-ben észlelték, ahol a kimélyülés eléri az MVSz '90-6,0 m-t is. Hasonló kimélyülés észlelhető az 1811-1810 fkm között is. A korábban fákkal benőtt Madarász-sziget helyén ma már csak egy kavicszátony található. A medererózió hatása jelenleg is érvényesül A vizsgált szakaszon az 1809,5 fkm-ben a jobb parton torkollik be Bagómén mellékág. A Bagoméri mellékágból és a főmeder 1809 fkm szelvényéből ágaznak ki a Pulai és Kalacsi mellékágak. Az 1896,8-1794.5 fkm között helyezkedik el a Véneki mellékág. Felső vége vezetőművel és bukóként kialakított keresztgáttal van lezárva. Alsó végét az 55. sz. párhuzammü zárja le. A mellékág jobb partján, az 1795 fkm magasságában az un. Farkasúsztatoi mellékág a Mosoni-Duna 1.5 fkm szelvényével is összeköttetésben van. Az 1808,3 fkm-ben a bal parton ágazik ki a Medvei mellékág, melynek visszatorkolása az 1805.5 fkm-ben található. A jobb parti - magyar oldali - mellékágak vízcseréje, vízpótlása folyamszabályozási szempontból a főmeder vízhozamának jelentős csökkentése nélkül megengedhető, melyhez a biológiai, ökológiai, 246