A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FELSŐ-DUNA SZABÁLYOZÁSI ÉS ÖKOLÓGIAI KÉRDÉSEI - SÜMEGI ZSOLT: Felső-Duna szabályozási koncepciója a GNV munkák leállítása, illetve a Duna elterelése után

A fenti időpontig elkészült a Körtvélyes-Dunakiliti tározó, a Dunakiliti duzzasztómű a Duna mederáttöltése nélkül és az üzemvízcsatorna. A bösi vízlépcső 80 %-os készültségi állapotban volt. - A Nagymarosi Vízlépcsővel előállított duzzasztás a Duna mentén 100 km, az Ipoly mentén 15 km hosszban érintett volna magyar területeket. Az építési munkák felfüggesztésének és leállításának időszakában a létesítmények nagy tömegét adó földmunkák, szivárgók, csatornák és szivattyútelepek befejezés előtt álltak, a költségigényes műtárgyak és csatornázási létesítmények részben megépültek, részben tervezési állapotban voltak. Az általános felfüggesztés, illetve leállítás nem vonatkozott az árvízvédelmi müvekre és az infrastrukturális munkákra. Ezeknek befejezését, illetve a korábbi évtizedben a vízlépcsőre hivatkozva elhalasztott fejlesztések megvalósítását a Kormány megígérte. A leállítás után az árvízvédelmi munkák kivitelezését és tervezését fel kellett függeszteni, mivel a duzzasztott és a természetes folyó alapvetően különböző állapot, és ennek megfelelően eltérő a védelmi létesítmények funkciója. Egyes helyeken a félbemaradt munkálatok az építés megkezdése előtti állapothoz képest lényegesen rosszabb helyzetet idéztek elö (pl. Nagykolóniai szivárgórendszer). Azt is szükséges megjegyezni, hogy a szlovák oldalon a védmüvek a duzzasztásos állapotnak megfelelően tovább épültek, illetve épülnek, melynek eredményeképpen megszűnik az egyenlő biztonság elve. A Dunai Vízlépcsővel összefüggő feladatok megosztásáról szóló, többször módosított Kormányhatározatok a KHVM feladatává tették a vízlépcsőrendszer nélküli állapotban szükséges helyreállítások és távlati fejlesztések programjának kidolgozását a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszter bevonásával. Ennek megfelelően 1992. második felében elkészült a Nagymarosi Vízlépcső elhagyása miatt szükséges ár- és belvízvédelmi beavatkozások tanulmányterve. Szlovákia 1992. októberében egyoldalúan üzembe helyezte a Bösi Vízlépcső létesítményeit. 1992. október és 1995. május között a Duna főmederben üzemszerűen - az árvizes időszakot figyelmen kívül hagyva 200-250 m3/s vízhozam érkezett. A Duna vízhozamának ezen felüli része az 1811 fkm szelvényében a bal parton becsatlakozó üzemvízcsatornán keresztül érkezett vissza a főmederbe. 243