A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - KALMÁR ISTVÁN: A Fertő-tó vízszint szabályozását meghatározó hidrológiai összefüggések
A tó vízjárása alapján a két időszakot elhatároló időpont április közepe Az azt megelőző téli télévben október közepétől bármelyik 90 napos időszakban a tó tömegének átlagos növekedése 40 mió nv". mig a nyári félévben a változás - 30 mió nr körüli érték A két, átlagos helyzetben kialakuló változás abszolút különbsége 70 mió nv". amelynek alapján feltételezhető, hogy a ritkabban előforduló nagy vizek különbségei is jelentősen eltérnek egymástól A két időszak évi legnagyobb áradásainak statisztikai vizsgálatából kapott jellemző értékeket az alábbiakban állítottuk össze Feltüntettük az áradások mellett a befogadót jellemző adatokat is. Tói félév: Árvíz Lébényí vízállás (.'Kifordulása lomciie (mió m-3) áll, (cm ) 170 cm felen (nap) 1% 127 205 90 5% 98 160 65 10% 85 140 48 50% 53 90 8 Nvári félév: Árvíz Lébényí vízállás e lnforrtulása tömette (mió m3) áll.(cm) 170 cin fclcu (nan) 1 % 74 255 70 10% 15 175 25 20% 0 120 10 A téli féléven belül, ahogy már emiitettük, bármelyik időponttól kezdődően alakulhatnak ki közel azonos mértékű áradások, így a kapott adatok a teljes téli időszakra vonatkoznak A nyári időszakon belül a legnagyobb áradások az időszak kezdetétől várhatók A nyárra jellemző értékeket valójában a május-júliusi időszak adatsora alapján számítottuk ki. Egyébként a Duna hatására a nyári félévnek is ugyanezen időszakában várhatók a legnagyobb befogadói szintek. Ha az új értékeket összehasonlítjuk a tanulmány elején bemutatott - a teljes évre vonatkozó vizsgálat - értékeivel, megállapíthatjuk, hogy annál télen is kissé alacsonyabb, nyáron viszont jelentősen, 50 - 60 mió nv-rel is kisebb áradások várhatók az azonos előfordulási valószínűségű helyzetekben A különbség valóban hasonló értékű ahhoz, mint amilyen az átlagos helyzetnél is kialakul. Megállapítható továbbá, hogy a téli félévben mindig várhatók valós áradások, még a legszárazabb években is, míg nyáron ez csak az évek 20 %-ában várható Igen jelentős különbség van a két időszak szabályozási lehetősége között. A tónak a szabályozási szint feletti, 94 mió nv-es tartalék tároló tere a nyári időszaknak még a mértékadó (1 %-os) -nál ritkábban előforduló áradásait is befogadni képes. Ugyanakkor télen a 20 évnél ritkábban ( 5-6 %-os valószínűséggel) előforduló árvizeknél csak lecsapolással biztosítható a mértékadó árvízszint tartása. Mértékadó, 1 %-os helyzetben a lecsapolandó víztömeg ( V|=„ - V, = 127 - 94 ) 33 mió nr", amelynek vízhozamban kifejezett átlagértéke 4,24 m3/s 23
