A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - KALMÁR ISTVÁN: A Fertő-tó vízszint szabályozását meghatározó hidrológiai összefüggések

A Fertő-tó vízszintszabályozását meghatározó hidrológiai összefüggések. Összeállította: Kalmár István A Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság megbízása alapján a szakértők évek óta foglalkoznak a jelenleg érvényben levő tószabályozási előírások felülvizsgálatával, ill új szabályzat öszeállitásával A tó vízszintszabályozása kettős tevékenység, egyrészt olyan vízszintek meghatározását jelenti, amely fölé a tó vízszintje meghatározott, mértékadó hidrológiai helyzetben sem kerülhet, másrészt a beavatkozás szintjének, mértékének, gyakorlatilag a lecsapolással kapcsolatos adatoknak a meghatározását jelenti. A vízszintszabályozás elsődleges feltétele természetesen a tó vízjárásának, víztömege folytonos változásainak az ismerete A tó vízszintjének a szabályozásával kapcsolatos eddigi előkészítő munkálatok során meghatározásra kerültek egyrészt a tóba való beavatkozást szükségessé tevő hidrológiai folyamatok ( áradások ) jellemző értékei, másrészt a tó két olyan vízszintje, amelynél a beavatkozást meg kell kezdeni (szabályozási szint) ill amely fölé a tó szintje mértékadó árvízi helyzetben sem kerülhet (mértékadó árvízszint). A több mint 70 éves adatsorok vizsgálati eredményeiből az átlagos és a különböző előfordulási valószínűségű áradásokat közöljük az alábbiakban ( niió nv-ben): áradás időtartama átl. előfordulási valószínűsége (nap) 10% 3 % 2 % 1 % 30 48 60 65 73 50 76 95 103 115 63 97 120 130 144 Az éves legnagyobb értékek adatsorait naptári időszakra (hónapokra ) határozták meg, függetlenül annak éven belüli időszakától A tó vízszintjeit illetően, egyrészt a hidrológiai vizsgálatok, másrészt az üzemelési tapasztalatok alapján a lecsapolásra legkezdvezöbb szintnek a 115,70-es vízszintet határozták meg. A mértékadó árvízszintet pedig elsősorban a tó osztrák oldalán jelentkező és még megengedhető károk figyelembevételével állapították meg 116,00-ás vízszintben. A két vízszint közötti tér a tó tartalék tározó tere, 94 mió ni". Ha ezt az értéket az áradások víztömegeihez hasonlítjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a tó a 30 napos árvíztömeg befogadására mindig képes, viszont nem elegendő a 60 napos áradások 30 évenkénti, ill a 90 napos áradások még gyakoribb, 8- 10 évenként várható tömegének a befogadására. Ezekben az esetekben szükséges a tó lecsapolása annak érdekében, hogy a tó szintje a mértékadó 21