A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - KOCH PÉTER–TAKÁTS TAMÁS–ZSÁMBOKI KÁROLY: A tisztított szennyvizek kivezetése a Fertő tó magyarországi vízgyűjtőjéről

3.3.5. A tisztított kibocsájtott szennyvizek megengedett NH.~-NFL-N koncentrációja legfeljebb 5 g/m-^ lehet. A Frt, Ná-3 és Rpp vizében 1987-93 között 9 esetben mértek NFL -N tartalmat (168-168 adatot tartalmazó halmazokból állapították meg). A Frt-ban 1987.1., a Ná-3-ban 1987.1. és 1990.LX. hónapokban. A mért adatok 2,29-3,33 g NFL -N/m

3 tanományban fordultak elö. Az Rpp vizében 6 esetben fordult elö, 1,3-4,67 g/m

J koncentrációban. A Rákos-patak, a vizsgált időszakban befogadta a sopronkőhidai szennyvíztisztító kibocsájtott szennyvizét is. Feltételezhető, hogy a Rpp-ben talált NH.-N, nagyobb részben a tisztítómű üzemzavara során kerölhetett a patak vizébe. Megállapíthatjuk, hogy a bemutatott adatok nem haladták meg a kibocsájtásra kerülő szennyvízre meghatározott legnagyobb koncentrációt. A tó vizéből (a többi vizsgált mintaterületet is figyelembe véve), az előfordult esetek többségében jég alól, anaerob viszonyokból származó mintákból kerültek elö NH"-N tartalomra utaló adatok. Az 5 g/M3 NH

+J -NHJ -N koncentráció • a 0.6862 * 10^ m/év kibocsájtott szennyvízben 3,43 1 t/év • az 1,77025* 10^ m/év kibocsájtott szennyvízben 8,85 t/év NH>

+ -NHJ terhelést képviselne, amely a 263 * 106 m

J tó vízben, mintegy 153-szorosára higulhatna évente (lineáris és statikus becsléssel). Itt azonban fel kell hívjuk a figyelmet arra, hogy a tó vizében, az aerob viszonyok mellett, mikrobiológiai folyamatokban az NHJ

+-N, NOJ -N -né nitrifikálódhat. Azonban alig ismerjük a Fertő víz ilyen jellegű mikrobiológiai aktivitását, lg NTL

+ kationból, potenciálisan. 3,44 g NOJ anion oxidálódhat. A fentiekben kalkulált 203