A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - KOCH PÉTER–TAKÁTS TAMÁS–ZSÁMBOKI KÁROLY: A tisztított szennyvizek kivezetése a Fertő tó magyarországi vízgyűjtőjéről

A vízi ökológiai rendszer vizsgálata során a vízminőségi paramétereket négy csoportba sorolva célszerű elemezni, csoportonként néhány paraméter értékével meghatározható a víz biológiai vízminősége. Tanulmányunkban a Fertő és a kibocsájtott, tisztított szennyvíz • sótartalmát (halobitását), • növényi tápanyagtartalmát (trofitását) • szervesanyagtartalmát (szaprobitását) vettük figyelembe. (Hatásvizsgálati tanulmányokban szokás a víz toxicitását is elemezni, esetünkben ettől eltekinthetünk, mert feltételeztük, hogy a kibocsájtott, tisztított szennyvíz minősége megfelel a fentebb megadott előírásoknak.) Valamennyi vízminőségi paraméter e 3, ill. 4 vízminőségi kategória egyikébe sorolható. Egy-egy kategória állapotának közelítő megítéléséhez néhány paraméter felhasználása elegendő lehet. Az OVH 3/1984 számú rendelete 32 paramétert sorol fel a természetes vizeket szennyező anyagok határértékének megadásakor. A bemutatásra kerülő vízminőségi paraméterek értékei az EDU-VÍZIG Fertő-tavi Kutató-állomása által mért (1987-93) adathalmazból származnak. A Fertő vízminőségi állapotát bizonyos határok között reprezentálják. A tóviz jellemzéséhez a Fertőrákosi-öbölböl (-belső tóból, jelzése: Frt) és az un. Nádas mérőállomás környezetébe eső , nádas állományból (jelzése: Ná-3) származó adatokat használtuk, esetenként a Rákos-patak un. parti szelvényéből (jelzése: Rpp) is bemutatunk adatokat. E három mintaterületről havonta 2, évenként 24, a 7 év alatt 168 esetben, egyenletes kiosztásban végeztek vizsgálatokat. (A tó többi részén csak a IV.-X. hónap között végeztek méréseket.) A Frt adatok a nagy, nyílt. un. Külső-vízterület, a Ná-3 adatok a Nádas- övezet vízét, az Rpp adatok a Fertőbe befolyó Rákos-patak vizét reprezentálhatja. 199