A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - KOCH PÉTER–TAKÁTS TAMÁS–ZSÁMBOKI KÁROLY: A tisztított szennyvizek kivezetése a Fertő tó magyarországi vízgyűjtőjéről

A Fertő vízminőségi paramétereinek értékei időben és térben állandóan változásban varrnak. A változás, időben: • a humidabb időszakban a higulás • aridabb időszakban és hosszabb távon a töményedés irányába történik. A vízminőség térbeli változására az a legjellemzőbb, hogy a Nádas-övezet és a Belső-tavak vizében mindig több a szervesanyag, mint a Külső vízben A Kádasövezet vizében szélesebb értéktartományban változhatnak a paraméterek értékei, mint a Külső- és Belső-tavak vizében. Nagyon sajnálatosnak tartjuk, hogy a tó vízminőségi folyamataiban, a paraméterek éréteinek kialakulásában közvetlenül résztvevő mikrobiológiai folyamatok mindmáig, quantifikáltan nem ismertek, különösen a tóba érkező kemikális terhelések mikro és makrobiológiai útja ismeretlen. A Fertő limnológiai rendszerének bemutatására a teljesség igénye nélkül térhetünk ki, csak olyan mélységben foglalkozhatunk a bemutatással, amennyire a részünkre kitűzött feladat megkívánta. Felhivjuk a figyelmet arra, hogy a Fertő asztatikus rendszerének mindennapi kezelése, használata, valamint rendszerbe történő minden nagyobb beavatkozás monitoring rendszerű, rendszeres és széleskörű hatásvizsgálatot igényel ahhoz, hogy a tóban lezajló szerkezeti és működési folyamatokat, vízminőségi változásokat nyomonkövethessünk, bizonyos hatások következményeit prognosztizálhassuk, bármiféle nemkívánatos, jóvátehetetlen belső változásokat, károkat eikerüljünk. Úgy gondoljuk, hogy a fenntartható fejlődés elvének és gyakorlatának biztosításához, a Fertő limnológiai rendszerének monitoring vizsgálatát tovább keil folytatni és fejleszteni, korszerűsíteni szükséges ahhoz, hogy a tóhasználat számára 196