A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - KOCH PÉTER–TAKÁTS TAMÁS–ZSÁMBOKI KÁROLY: A tisztított szennyvizek kivezetése a Fertő tó magyarországi vízgyűjtőjéről

A TISZTÍTOTT SZENNYVIZEK KIVEZETÉSE A FERTŐ-TÓ MAGYARORSZÁGI VÍZGYŰJTŐJÉRŐL Koch Péter Takáts Tamás PH.D. Zsámboki Károly 1. ÁLTALÁNOS ADATOK A Fertő-tó két ország, Magyarország és Ausztria területén fekszik, Európa legnyugatibb sztyepp-tava. Az Alpok és a Kisalföld határán elhelyezkedő terület a Kelet-Alpok kristályos tömegének felgyűrödése nyomán alakult ki törésvonalak mentén, a Kisalföldlesüllyedése során. A tavat körös körül dombságok szegélyezik - Cikes és a Fertő-melléki dombsor belső tavaival. A Fertő-tó ingadozó vízállású sztyepptó, évezredünkben többször kiszáradt, utoljára 1865-7l-ben. A tó vízgyűjtő területe kb 1.244 km

2. A tó területe a 116 mAf szinten 309 km

2. Magyarországon a Rákos-patak vízgyűjtője 50 km

2, a Bozi dombvidék vízgyűjtője 47 km

2. A tó vízgyűjtő területének keleti irányban való lehatárolása a sík Fertözugban praktikusan nem lehetséges, ezért a teljes vízgyűjtő terület nagysága a különböző irodalmakban kismértékben változik. A térség határmenti zóna, ami Magyarországon elsősorban történelmi, területi kategóriát jelent. Az elmúlt politikai rendszer a II. világháború után kialakult helyzet alapján a területet elzárt zónaként kezelte, és ennek hatása egészen napjainkig érezhető, elsősorban a településhálózat felépítésében, az infrastruktúrális ellátottságában. Még az 1989-es politikai változások előtt két évvel elkészített regionális terv is "tipikusan depressziós terület"-nek említi a Fertő-tó mentét, a lakosság jelentős csökkenését prognosztizálta. A Közép-Európában bekövetkezett politikai változásokkal összefüggésben, az újabb határátkelőhelyek ( magyar-osztrák, osztrák-szlovák ) megnyitása, a "vasfüggöny" felszedése után a Fertö-tó körbejárhatósága, az 1994-ben létrehozott közös magyar-osztrák Nemzeti Park, ugrásszerűen megnövelte a térség látogatottságát. A határzár megszűnésével a települések fejlődése is megindult. Ez részben a magánerős lakásépítésben, részben az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások gyors szaporodásában mutatkozik meg. 182