A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - BAROSS KÁROLY: A Fertő-tó vízgazdálkodása

Jelentős előrelépést mutat a tóparti szennyvíztisztító művek kiépítése. Felújításra került a balfi szennyvíztisztító, amely a Gyógyfürdő és szálló szennyvizeit tisztítja. A tisztított szennyvíz befogadója a Homokréti csatornán keresztül a Fertő-tó, Balf község szennyvizeinek kezelése, tervszinten folyamatban van Megépült a fertörákosi szennyvíztisztító, amely Fertőrákos, Sopronkőhida és a Fertő-tavi vizitelep szennyvizeit kezeli A tisztított szennyvíz a Rákos-patakon keresztül a Fertő-tóba kerül. 1994. óta üzemel a 2.000 m

3 kapacitású fertőendrédi szennyvíztisztító. E telep tisztítja a Fertő-tó D-i peremterületén található községek szennyvizeit is /Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak, Sarród, Fertőd/. A kezelt szennyvíz kikerül a tó vízgyűjtő területéről, befogadója az Ikva patak A Fertő-tó vízgyűjtő területén a Sopronkőhidai Büntetésvégrehajtó Intézet Szövőüzemén kívül nincs jelentős ipari létesítmény. Az intézet és szövöüzemének szennyvizeit a település szennyvizeitől tehermentesített sopronkőhidai tisztítómű kezeli, befogadója a Rákos patak A nádgazdálkodás jelentőségét tekintve kiemelkedő szerepet töltött be a tó életében. A Fertő-tó területének több mint a felét /180 km

2/ nádas borítja. A rendelkezésre álló korábbi adatok alapján ez csak a tó legutolsó kiszáradása után jött létre és foként a déli, nyugati és északi részen fejlődött ki, helyenként elérve a 6 km-es szélességet is. A tó ilyen mértékű elnádasodása a Hanság főcsatorna megvalósításával és az ennek eredményeként létrejött vízszint süllyedéssel magyarázható, aminek eredményeként a nád növekedéshez optimális vízmélység alakult ki. a zsilipkezelési szabályzat 1965 évi elfogadása után a víz felöli nádelőretörés lelassult, azonban fokozódott a nád szárazföld felé történő előretörése A magyar oldali tórész nádas állományának minősége nagyobb részben degradálódott, kigyérült 50 % körüli záródású nádasok, melynek oka többek között a feltöltődés, az elégtelen vízellátás, a kitermeléssel járó károsodás és a nádkártevők. Az okok feltárása jelenleg folyamatban van az EUROPED program keretén belül, a Fertő tavon is A Fertörákosi öböl nádasainak nagy része közel van a nyiltvizes területekhez, ami kedvező hatású, de az öbölből kitermelt zagyanyag zagyterei akadályozzák a szükséges vizcserét, frissvíz ellátást. A Fertő-tó két állam területén helyezkedik el, azonban a tó vízgazdálkodásának vizsgálata bizonyítja, hogy eredményes tevékenységet csak összehangoltan, a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság keretében egyeztetett módon lehet végezni. 14