A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - BAROSS KÁROLY: A Fertő-tó vízgazdálkodása

- a déli tőrész mederváltozása a korábbi időszakhoz képest csökkent, - a fertőrákosi öböl Mörbisch felöli elnádasodása feliszapolódása várható, - a vízmozgások irányát a vízszintlengések következtében előálló áramlások határozzák meg, - a fertőrákosi öbölben az áramlások iránya az óramutató irányával megegyező. 1982-ben újabb hidraulikai vizsgálatokra került sor az 1976-1980. között végzett kutatás folytatásaként az akkori eredmények pontosítására. Ennek a vizsgálatnak a főbb megállapításai: - vízmozgások és a mederalakulás szempontjából az ENY-E és kisebb súllyal a D-DKirányból fújó szelek a mértékadók, - a Fertőrákosi öbölben a E-ENY-i szél hatására az áramlás iránya az óramutató járásával egyező irányú, - a D-DK-i irányú szelek hatására keltett áramlások a hordalék eltávolítás szempontjából a kedvezőek. A végrehajtott áramlástani és hidraulikai vizsgálatok eredményeinek felhasználásával 1983ban készült el a Fertő-tó Altalános Szabályozási Terve, amely után már átgondolt és tervszerű tószabályozási tevékenységet lehetett végezni. A tervben előirányzott nagyléptékű beavatkozások - több száz hektáros vízfelület növelés - ugyan mai szemmel túlzásnak tűnnek, de ezen terv alapján került sor a vizitelep mögötti partvonal kialakítására, a Bokor sziget eltávolítására és a Fertőrákosi öböl EK-i és ENY-i partvonalának nádszél kotrására. Az 1973. és 1993. közötti időszakban mintegy 980 ezer nr iszap került a tóból eltávolításra 1990-ben és 1995-ben újabb részletes áramlási vizsgálatokra került sor, melyet az EDUVIZIG megbízásából a VITUKI, majd a BME Vízgazdálkodási Tanszéke végzett finn szakértők bevonásával. Ezek a vizsgálatok a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság határozatának megfelelően illeszkednek egy nagyléptékű Fertő-tó áramlási modell kialakításához. Ezek a mérések megerősítették a korábban végzett hidraulikai vizsgálatok eredményeit és egyértelműen kimutatták a Fertőrákosi öböl belső cirkulációs áramlásait és azok jelentős szerepét. A Fertőrákosi öböl és az osztrák tőrész kapcsolatát elemezve megállapítható, hogy a víztömeg áthelyeződésének lengésből és cirkulációs áramlásokból összetevődő mechanizmusa a szelek tartós időszakában olyan, hogy az öböl vizét és a „nagy" tó vizét a leghatékonyabban cseréli. A 75 km

2 területű magyar tófelület 85 %-át nádas borítja, melyben 320 km hosszú csatornahálózat található. 12