A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - JÓZSA JÁNOS–RÁKÓCZI LÁSZLÓ–JUHA SARKKULA: A Fertőrákosi öböl szélkeltette áramlásainak és a mederüledék mozgásának főbb jellemzői a közelmúlt kutatásai alapján

meghajtási hossz növekedésével egyre nagyobb hullámokat keit, melyek viszont eltérő hullámmagasságuknál fogva a szélhez képest eltérő sebességgel haladnak. A szél tehát a tófelszínt olyan érdes felületté teszi, amelyen az érdesség-magasság inhomogén eloszlású, ráadásul az érdességi elemek eltérő sebességgel haladnak. Egy ilyen felszínen a szélcsúsztatófeszültség eloszlása is általában egyenlőtlen. A Fertő tóban a képet tovább bonyolítja az a tény, hogy a vízfelület egy részét nádas borítja, amelyet hol ritkább, hol sűrűbb csatornahálózat szabdal darabokra. A nádasok, amelyekben a nyíltviznél sekélyebb viszonyok uralkodnak, egyrészt nagy hidraulikai ellenállással bírnak, másrészt a szél által a vízfelszínen ott keltett csúsztatófeszültség csak elenyésző nagyságú. Sekély tavakban, ahol a "sekély" jelző lényegében annyit jelent, hogy a víztestet a felszínen érő külső behatások a teljes melységben - persze nem azonos mértékben - közvetlenül hatnak, napjainkban is kiterjedt kutatások folynak az áramlások térbeli jellegének meghatározására. Számos tapasztalat mutat arra a tényre, hogy egy-két méteres átlagmélység esetén a szél hatására a lengésből eredő áramlásokra változó erősséggel ún. topográfiai cirkulációk halmozódnak. Utóbbiak olyan áramlási struktúrát képeznek, amelyben a sekélyebb részeken a víztömegek - a part vagy sűrű vízinövényzet terelő hatása mellett - a széllel sodródnak, míg a széllel szembeni áramlások jellegzetesen a mélyebb zónák mentén alakulnak ki. Nyilvánvalóan a közvetlen felszínközeli rétegek mindenütt többé-kevésbé a szél haladási irányába mozognak, és egy-egy filggély mentén a sebességben találhatók nagyság- és irányeltérések, ám a függély-középsebesség iránya a függély nagy részére jól jellemzi az uralkodó viszonyokat. A Fertőhöz hasonló rendkívül sekély, ráadásul lapos mederfenékkel rendelkező tavakban azonban a cirkulációs áramlások struktúrájának kialakulásában a mélységeloszláson túl a tapasztalatok szerint az előzőekben említett, térben inhomogén felszíni szél-csúsztatófeszültség eloszlás is jelentős, esetenként döntő szerepet játszik [7], A Fertő tóban például a szél felőli oldalon a nádashoz közeli vízterek viszonylagos szélárnyékban vannak, és ezek a zónák a rövid meghajtási hosszak miatt hullámzásban is szegényebbek. Épp ennek ellenkezője érvényes a széllel támadott parti sávokra. Ezen térbeli egyenlőtlenségek cirkulációs mozgásokra gyakorolt hatását kell figyelembe venni akkor, amikor a Fertő tó szél keltette áramlásait, azok strukturális kialakulásának okait kutatjuk. 110