A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - PANNONHALMI MIKLÓS: A Magyar–Osztrák Vízügyi Bizottság és a Fertő-tó
A II Világháború után 10 év telt el, mig 1955-ben megkezdődtek a tárgyalások Magyarország és Ausztria között a határvidék vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozása tárgyában A egyezmény megkötésének aláírására 1956 április 9 -én került sor A vízgazdálkodással kapcsolatos együttműködés elősegítésére és a vízgazdálkodási feladatok intézésére megalakították a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottságot A szerződésben gondoskodtak az annak idején széleslátókörű szemléletre valló vízgazdálkodási kérdések megoldásáról A 2. cikk 1. bekezdése pld. így hangzik: (1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a határvizeken -a másik Szerződő Fél hozzájárulása nélkül - nem tesznek olyan intézkedést és nem végeznek olyan munkát, amely a Szerződő Felek valamelyikének területén a vízügyi viszonyokat hátrányosan befolyásolná (4) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra is, hogy a vizeknek az 1 cikkben meghatározott határvidéken kívül eső szakaszain tervezett intézkedéseket és munkákat a Bizottságban még a vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatása előtt megtárgyalják (5) A Szerződő Felek a szorosabb értelemben vett határvizek mesterséges beavatkozással nem növelt természetes vízhozamának fele részével szabadon rendelkeznek. (6) A határt metsző vízfolyások mentén feljebb fekvő állam ...a másik állam területére átfolyó természetes vízhozamot egyharmadánál többel nem csökkentheti (8) A határmenti vizek szennyezéstől való megóvása érdekében a szerződő Felek törekednek arra, hogy szennyvizeket... ezekbe a vizekbe csak megfelelő tisztítás után vezethessenek. 102
