A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

3. szekció: Folyóink mellékágainak, holtágainak és hullámtereinek hidrológiai, biológiai, ökológiai és vízgazdálkodási kérdései - FLEIT ERNŐ: A Sajó folyó és árterének ökológiai állapotfelmérése

1. táblázat Jellemző vízhozamok a Sajó 4 vízinércéjénél. Hely legkisebb hozam Átlag legnagyobb m'/s m'/s hozam m'/s Bánréve 0.78 21.5 480 Sajószentpéter 1.28 23.6 405 Felsőzsolca 2.40 32.4 520 Ónod 5.60 63.1 710 1.2. A vízgyűjtő szennyeződésének története A Sajó völgy népessége hozzávetőlegesen 440.000 fő, melynek többsége a Miskolchoz tartozó agglomerációban él (közel 300.000 fő 350 km

2-en). A legnagyobb város a vízgyűjtőn Miskolc, 191.000 lakossal. Miskolcon és Kazincbarcikán a népsűrűség meghaladja a 800 fő/km

2 értéket, míg Ózdon, körülbelül 500 fő/km

2, összehasonlítva az országos átlaggal, amely 107 fő/km

2. Az ország többi részéhez hasonlóan erre a területre is jellemző a közművek fejlesztésében a közműolló kialakulása; még a csatornázott településeken is csak töredékét tisztítják a szennyvíznek. 1992-ben például a 13AZ megyei 267 településből mindössze 38 rendelkezett szennyvíz csatornahállózattal. Jellemző adatokat a 2. tábláz

at tartalmaz. 562