A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

3. szekció: Folyóink mellékágainak, holtágainak és hullámtereinek hidrológiai, biológiai, ökológiai és vízgazdálkodási kérdései - TÖRÖK IMRE GYÖRGY: A hullámtéri erdőgazdálkodás lehetőségei és korlátai

hogy a hullámtéri erdőgazdálkodási feltételek nem is olyan rosszak Magyarországon, de helyes arányt kialakitani őshonos és nemesitett fafajok között, természetszerű erdők és ültetvények között meglehetősen nehéz. Ez pedig alapkövetelménye lenne akárcsak a hullámtéri erdők életkor arányának optimális alakítása, amely vizügyi, természetvédelmi és gazdálkodási szempontból is kívánatos. Az adottságok nem rosszak a hullámtéri erdőgazdálkodás számára, azért azon belül főleg a mélyfekvésű területeken sok nehézséggel kell megküzdeni és valójában a vízjárás a jég okozta kár ill. a művelési, véghasználati többletköltség esetenként komoly gazdálkodási probléma okozója lehet. Mindenesetre az erdész a vizügyes és a természetvédő a terepen kell egyeztesse szempontjait, hiszen általánosságokat meg lehet fogalmazni, de adott esetben a helyszínen kell dönteni annak érdekében, hogy a lehető legjobb mértékben legyenek kielégítve a hasznosítás és a védelem szempontjai. A terepi döntések, a terepi egyeztetések sikere érdekében azonban talán a mondandómat is összefoglalva javasolni lehet egy szerény kutatási programot, amely "A hullámterek hasznosítása, összhangban az árvízi adottságokkal és természetvédelmi -ökológiai követelményekkel" címet viselné, illetve tartalmát tekintve az 1984-ben hasonló címmel végzett felmérés korszerűsített változata lenne. * A fenti kutatási javaslat eredményeként létrejövő anyag alkalmas lehetne a különböző prioritások kijelöléséhez, a különböző szempontok egyeztetéséhez. A kutatási munka praktikusan két részre osztható. Első lépésként egy előtanulmányban a rendelkezésre álló adatok alapján fel kellene mérni a hullámterek jelenlegi területi és használati adatait, el kellene készíteni a hullámterek topográfiai jellemzését. A területhasználat vonatkozásában részletesebben célszerű értékelni a hullámtéri erdőgazdálkodás helyzetét és lehetőségeit, a természetvédelmi védettség alatt álló területeket, és az azon túlmenően várható természetvédelmi, ökológiai igényeket. Ugyanezen első kutatási fázisban módszertant kellene kidolgozni a hullámterek vízgazdálkodási értékelésére, azaz az árvizi meder műszaki elemzésére, hidraulikai jellemzésére, hidrológiai viszonyainak értékelésére. Ugyancsak módszertant szükséges kidolgozni a hullámterek mint életterek és egyúttal termőhelyek minősítésére, és a természetvédelem szempontjából nemzetközi és hazai normák szerinti peremfeltételek meghatározására. A javasolt kutatási fejlesztési munka azért is szükséges, mert jelenleg a hullámterekre vonatkozó adataink részben bizonytalanok, részben régiek. A vizrajzi ismeretek vonatkozásában és topográfiai adatokat tekintve az 1970-es években készült hidrográfiai atlaszok állnak rendelkezésre. A területhasználatok 520