A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

3. szekció: Folyóink mellékágainak, holtágainak és hullámtereinek hidrológiai, biológiai, ökológiai és vízgazdálkodási kérdései - TÖRÖK IMRE GYÖRGY: A hullámtéri erdőgazdálkodás lehetőségei és korlátai

váltás. A nagyobb jeges vagy jégmentes árvizek után tovább gyarapodtak a hullámtéri erdőterületek a szántó és kertkultúrák helyén. Ma már hullámtereinknek közel 40 %-a erdö.és ez a tendencia fokozódik. A hullámtéri erdők kategóriákba sorolása sokféle lehet had válasszak egy önkényes csoportosítást. 1./ Az ősi ártéri maradványerdők, illetve azok erdőművelésbe vont és felújított utódai az u n. természetszerű erdők, amelyek a terület fekvésétől, kitettségétől, talajától és vízjárásától függően lehetnek kemény lombos (kocsányos tölgy, kőris, juhar stb.) és puha fás (hazai nyár, fűz stb.) erdők. 2.1 Különféle rendeltetésre (védelmi, üdülési) telepített speciális erdők pl. a hullámverés elleni védelmet szolgáló botoló füzesek vagy a települések környékén létrehozott strandok, üdülőövezetek park erdei. 3 / Az optimális fatömegprodukció érdekében létrehozott ültetvény erdők (zömmel nemesnyaras monokultúrák). Manapság a vita az erdészek és természetvédők között akörül folyik, hol milyen fafajösszetételü, milyen állományszerkezetü erdő kerüljön és nevelkedjen a hullámtereken. Szeretném ehelyütt hangsúlyozni, hogy ökológusok és természetvédők közül néhányan manapság kétségbe vonják azt, hogy erdőnek tekinthetők-e a faültetvények. Azt mondják, hogy bizonyos ökológiai határértékhez köthető az erdő megnevezés. Véleményem szerint az erdő erdészeti szakmai definícióként minden olyan növénytársulás, amelyben a fás növényzet zárt állományt alkot, függetlenül attól, hogy az természetesen szukcessziós folyamat révén, vagy mesterségesen, ültetvényezéssel jött létre és függetlenül attól, hogy vegyes fafajösszetételű többszintes állományszerkezetű, avagy monokultúra. Mindegyik erdőnek tekintendő, bár nyilvánvaló, hogy mind a flóra, mind a fauna szegényebb a monokultúrás ültetvény erdőkben. A hullámtéri erdészkedésnek nagy szakirodalma van. Ezt Polner Antal "A Csongrád megyei folyók hullámterének optimális erdőgazdasági hasznosítása" cimű doktori értekezése (1986) nagyon alaposan mutatja be. Az értekezés ugyancsak alapos áttekintést ad és általános érvényű megállapításokat a hullámtéren mint sajátos termőhelyen a fafaj és állományszerkezet megválasztásának szempontjaira. 514