A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

5. szekció: Vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, a szennyvíziszap problémája - URAY ZSOLT–SZABÓ LÁSZLÓ: Vízbázis védelemmel összefüggő szennyvízelvezetési és elhelyezési feladatok Észak-Magyarországon

A karsztvízkészlet mennyiségi és minőségi védelme érdekében hidrogeológiai védőidomok lehatárolására került sor. Kronológiai sorrendben elsőként a "Miskolc város vízellátásába bekapcsolt források védőidoma"-nak határozata került kiadásra 1987-ben Ezt tulajdonképpen 7 db forrás-, illetve forráscsoport és 2 db strandfürdő 3 db kútjának termelésére alapították, összesen 92 000 m

3/d évi átlagos hozamra. A lehatárolást indokolttá tette, hogy minőségileg az addig kifogástalan karsztvíz kezdett magasabb és folyamatos szennyezettségi értékeket mutatni elsősorban bakteriális szempontból. A védőidom lehatárolása elsősorban a már megismert karszthidrográfiai összefüggésekből, vízrekesztő és víznyelő kőzetek térbeli helyzetéből és légifényképezés során nyert tektonikai értelmezésből adódott Megállapítható, hogy az eltelt évek során a kitermelt víz minősége forrásonként nem változott, két eseti haváriától eltekintve, a gondot mennyiségi oldalról a hosszantartó csapadékhiány okozza. Bélapátfalva térségi víznyerő helyek védőidoma (FTV 1987 ): A bél apátfalvai karszttáró az apátsági források és karsztkutak mintegy 1100 m

3/dos vízhozamára és elsősorban a bányászati tevékenységek által károsan befolyásolható vízminőség megőrzésére történt a hidrogeológiai védőidom lehatárolása Mennyiségi oldalról a kis utánpótlási terület (3,4 km

2) miatt, az új vízkivételek korlátozása volt a cél Kács-Sályi karsztforrások hidrogeológiai védőidoma (VITUKI 1988 ): A DK-i Bükk előterében fakadó kácsi és sályi források foglalását 1972-73 években fejezték be. A két vízműre csatolt községek száma folyamatosan növekedett, jelenleg 12 település vízbázisát adják a források. A források vízgyűjtő területéhez két szomszédos vízgyűjtő csatlakozik. Keletről a miskolci források, nyugatról az Eger környéki források területe. Ez alapvetően meghatározta a mennyiségi oldalról számbaveendő szempontokat, így a határozatban kijelölt védőidom keleti sarokpontjai csatlakoznak a miskolci hidrogeológiai védőidom nyugati sarokpontjaihoz. A kijelölt védőidom "szerencsésebb" helyzetét jellemzi, hogy nagyobb település, mint szennyezőforrás nem esik a területére. Jelenleg a vízbázisoknál minőségi gondok nem, csak mennyiségi hiányok jelentkeznek A már elkészült tervdokumentáció alapján kialakítandó hidrogeológiai védőidomok: Egri és Eger környéki karsztforrások és vízműkutak hidrogeológiai védőidoma. 831