A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

5. szekció: Vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, a szennyvíziszap problémája - BUKOVSZKY ANDRÁS–FRANCZIA TAMÁS: A Fővárosi Vízművek Részvénytársaság víztisztító művének rekonstrukciója és a felújított művel szerzett üzemeltetési tapasztalatok

alkalmazásával a szűrési sebességei az cgyrélcgűnél alkalmazott 2-4 m/h helyett 7-8 m/hra sikerült megemelni azonos vízminőségnél. - A Duna-víz, a dcritelt vizek és az üzemi tisztított vizek minősegének mérésére ipari mérőműszerekből (hőmérséklet, pH. zavarosság, szabad klór. ainmónium-ion, aluminiumion) álló monitorállomásokat építettek ki. A műszereket naponta kalibráltuk. A mutatott értékeket a központi számítógép tárolta, ezáltal lehetőség volt az egyes vízminőségi jellemzők értékei időbeli változásának képernyőn történő diagramos. vagy táblázatos megjelenítésére, vagy kinyomtatására. - Az üzem vezérlésénél alkalmazott folyamatirányító rendszer bizJosította a mű legfontosabb adatainak gépi naplózását, kézi megjelenítését, a vizmennyiségi jelzők szabályozott vegyszeradagolást, a fajlagos vegyszeradagolás értékének számítását, az automatikus szürööblitést. elzárószcrkczetek. gépek diszpécserből történő távmüködtclcsct. 4. ÜZEMELÉSI TAPASZTALATOK A REKONSTRUKCIÓ UTÁN A rekonstrukció befejezése utáni próbaüzem, majd az. azt követő üzemelés során az 1. ütemnél szerzett üzemi tapasztalatokat igyekeztünk összehasonlítani a régi üzem névleges kapacitású üzeménél kapottakkal. 41. Perilés A derített víz minőséget (BukovszJ<y és Franczia 1993.) a felújított üzemnél 172 863 m3/d víztermelés esetén, mig a régi üzemnél az akkori névclges terhelésének niegfelő 101 800 m3/d teljesítménynél 7 vízminőségi jellemzőnél hasonlítottuk össze némileg eltérő hőmérsékleti körülmények mellett. Ennek során megállapítható volt, hogy a tanulmányozott két vízminőségi jellemző mindegyikénél jobb deritési hatásfokot kaptunk a rekonstrukció utáni technológiával annak ellenére, hogy a derítők víztermelése 1.70-szerese volt a korábbi állapothoz, képest Igen érdekes volt az a rekonstrukció utáni próbaüzemelésnél szerzett tapasztalat {Bukovs/ky és Franczia 1993.) , hogy az átalakított üzemnél a felnolos jellegű vegyületek, zavarosság, alumínium-ion, ammónium-ion, UV-abszorpció. oxigénfogyasztás cs szagerösség esetén a 105 946 m3/d és a 172 836 ni5/d közötti víztermelési tartományban a deritési hatásfok nem változott számottevően a víztermelés függvényében. Ez a tény azt bizonyította, hogy az új technológiájú mű jól terhelhető és stabil üemclésre alkalmas. 4.2. Szűrés kétrétegű szürövkkel A kétrétegű szűröknek a 9.5 m/h sebességnél meghatározott tisztitóképességét a korábbi egy rétegű homokszűrő 2,2 m/h sebességnél kapott értékeivel (Bukovszkv és Franczia 1993.) hasonlítottuk össze 12 vízminőségi 771