A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

5. szekció: Vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, a szennyvíziszap problémája - KIRÁLY ISTVÁN: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vízi közmű helyzete és további fejlesztési feladatok

Míg a nyers és a kimenő vízben elvétve volt kifogásolt minta, a hálózatban az 1990. évi közel 10 %-os kifogáso1tsági arány 1994. évre 3,4 %-ra csökkent. A víztisztító telepekről 0,1 0,3 mg/1 szabadklór tartalommal távozik a víz. A hálózat távoli pontjain is 0,01 -0.05 mg/1 szabadklór tartalmat lehet kimutatni . Bakteriológiai vizsgálatok; 1990. 1991 . 1992. 1993. 1994. K i f ogáso11 ság i % * Nyersvíz = 0 0 0 0 0 Kimenő : 0,5 0,3 0 0 0 Hálózat : 9,5 8,5 8,5 5,0 3,4 * Minták száma: 400-500 db évente. 3.2.3. Mikroszjcojiikus biológiaiizsgálat * A kutakból kitermelt nyersvíz minősége biológiai szempontból csak a magas vas- és mangánbaktérium tartalom miatt kifogásolt. A szűréstechnológia során az alkalmazott technológia hatására a víz élővilága lényegében megváltozott, minősége biológiailag jelentősen romlik. A vas- mangán baktériumok száma drasztikusan lecsökken ugyan, de megjelennek a vízben más élőlények is. A vas- és mangán baktériumok mellett számottevő egyéb szervezet /kerekesféreg, fonálféreg, házas amőba/ jelenik meg. Az állati szervezetek elszaporodását részben a csőfalon kialakult hártya, valamint a kikerülő szervesanyag okozza. A klóradag emelésével nem megoldható a probléma, hiszen a fonálférgek és páncélos kerekesférgek a klórral szemben rezisztensek. /3., 5./ Rendkívül fontos a hálózat állapotát rendszeres mikroszkópos biológiai vizsgálattal követni, mivel az élőlényegyüttes vizsgálatával a lehető leggyorsabban lehet nyomonkövetni a víztér, mint környezet állapotváltozásaiból adódó közvetlen és közvetett hatásokat. 762