A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

5. szekció: Vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, a szennyvíziszap problémája - KIRÁLY ISTVÁN: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vízi közmű helyzete és további fejlesztési feladatok

készleteket biztosítanak. A folyók által kevésbéjárt távoli területeken - így a Nyírség - táj egység déli - délnyugati részén - a vízadó rétegeket már csak finomabb szemcséj ü homokok alkotj ák, amely faj lagosan lényegesen kevesebb vizet képesek szolgáltatni. A megye közművesítése tehát későn és viszonylag lassan indult el. Jellemző erre, hogy Nyíregyháza elöljárósága már 1927-ben megbízást adott Becsei Antal vállalkozónak, hogy végezzen kutatást a város vízellátására. A várostól 15 km-re északra Kótaj község határában meg is találta a mai I.sz. vízmű vízbeszerzési területét, ami kitűnő minőségű pleisztocén eredetű rétegvizet biztosít - ma is a legolcsóbb önköltséggel - a városnak és környékének. A megyében az első községi vízmű - akkor még törpevízműnek neveztük - Jéke kisközségben 1960-ban épült meg és az 228. településen, s egyben az utolsóban Komlódtótfaluban 1992 őszén ünnepélyes keretek között adták át a fogyasztóknak. Ez alatt a 32 év alatt ötéves periódusokban egyre növekvő ütemben épültek meg a vízművek. Az elmaradottabb szatmári településeken az 1970. májusi nagy árvíz utáni gyors újjáépítési programban 29 település vízminősítése valósult meg kizárólag állami beruházásokból. Ezek a vízművek egyszerűsített, általában vízkezelési technológia nélkül valósultak meg ami így is minőségi változást hozott a korábbi ellátáshoz mérten. A feszített tempejú vízmüvesítés társulati formában, a lakosság komoly anyagi áldozatvállalása mellett valósult meg és az országos ellátási szinttel összehasonlítva az a következőképpen alakult. 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1991 1992 országos 36 44 55 60 75 84 8 8 94 96 megyei 1 3 17 30 49 71 88 94 - 98 752