A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

5. szekció: Vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, a szennyvíziszap problémája - NÁDASDY GÁBOR–TÖRÖK ANNA–VIRÁGH ATTILA: A hálózatbeli vízminőség alakulása Debrecenben

kisebb-nagyobb hosszon elmozdul, és kis sebességű, pangó jellegű helyek alakulnak ki

1. Ennek, mint a későbbiekben látni fogjuk, bakteriális szempontból is nagy jelentősége van. Debrecenben a víztermelő üzemekből a hálózatba bocsátott ivóvíz minősége a szabványnak megfelelő, azonban - az adott határértékeken belüt - mindig tartalmaz oldott vas- és mangánvegyülteket, csekély, de mérhető mennyiségű lebegőanyagot, így másodlagos kiválás a hálózatban lejátszódhat. A fentebb említett víztermelési-vízelosztási mód miatt alakul ki az említett "keveredési zóna". Ez nem jelölhető éles határvonallal, mivel a nyomáskörzetek nagysága a mindenkori víztermelés és -fogyasztás függvénye. Ennek létezését számos laboratóriumi vizsgálatsorozattal bizonyítottuk. Általában elmondható, hogy a város dél-keleti része kivételével a kevert víz jelenléte dominál. 3. KÉMIAI VÍZMINŐSÉG A Debreceni Vízmű Vállalat 1993-tól akkreditált Központi Laboratóriumában évtizedek óta nagy rendszerességgel folynak kémiai, bakteriológiai, s az utóbbi években biológiai vizsgálatok. Ezen vizsgálatokkal a mindenkor érvényben lévő szabványokban előírt határértékek betartását ellenőrizzük, igyekszünk megelőzni a fogyasztói panaszokat, mert végső soron a közegészségügyi szempontból veszélytelen és megbízható minőségű ivóvíz biztosítása a célunk. A laboratóriumi adatok statisztikai elemzéséből kitűnik, hogy a városban sem kémiai, sem biológiai szempontból aggodalomra okot adó probléma nincs, és évtizedek óta nem is volt, de a vízminőség változás tendenciáiból következtetéseket vonhatunk le a hálózatban végbemenő folyamatokról. Kifogásolt hálózati vízminták százalékos megoszlása [kémiai eredmények alapján] 4 . _ _ 3 t%) 2 1990 1991 1992 1 993 1994 4. ábra 745