A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
5. szekció: Vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, a szennyvíziszap problémája - DEGRÉ ANDRÁS: A vízbázis-védelem néhány szempontja az üzemeltetők tevékenységében
nak is. Ez az együttműködési igény megjelenik már a feltárás, kijelölés időszakában a várható vízigények megfogalmazásakor, hiszen nyilvánvalóan arra a vízbázisra érdemes jelentős költségeket fordítani, amelyeknél valós vízigényekkel lehet távlatban számolni. 2.2.2. Használatba vont vízbázisok A vízbázisvédelmi tevékenység gyakoribb esete azonban az, mikor a veszélyeztetett vízmű már évek óta üzemel a védelem azonban megoldatlan, vagy nem kielégítő, esetleg a szennyezés már megjelent a kitermelt vízben. Ilyenkor az ellátásért felelős új vízmű tulajdonos, az önkormányzat kezdeményezésére ían szükség. Jelenleg bonyolítja a helyzetet a vízművek tulajdonosai és üzemeltetői viszonyainak átmeneti állapota, azonban az írott jogszabályi háttér értelmében a felelősség és a tulajdonjog az önkormányzaté, illetve az önkormányzatoké. Indokolt esetben a vízügyi hatóság kötelező határozat útján rendeli el a megfelelő védőterület kialakítását. Erre általában akkor kerül sor mikor kiemelten nagy értéket képvisel a vízkészlet, vagy szennyezés közvetlen veszélye áll fenn, illetve a liatás már a vízminőségben is jelentkezik. A védelmi intézkedések konkrét meghatározása - ami egyébként szaktervezői feladat - általában kompromisszumokon alapszik a pénzügyi lehetőségek korlátozottsága miatt. Teljes körű védelmet elérni szinte lehetetlen,Az elvégzendő feladatok rangsorolásánál a veszélyeztetés mértéke játszik főszerepet, de ezt a költségek befolyásolhatják, különösen a korlátozások kártalanításánál. Jő megoldás csak a közreműködők /önkormányzat, üzemeltető, hatóság, tervező/ együttműködése révén születhet meg. A törvény ugyan az önkormányzatot jelöli meg az egészséges ivóvízellátás biztosításának felelőséül és ebbe a felelősségi körbe az ellátás alapjául szolgáló vízkészlet védelme is beleértendő. Nyilvánvaló azonban, hogy akárcsak a környezetvédelem egyéb területein is, átfogó siker csak az állampolgárok szemléletének megváltoztatásával érhető el. Ennek a szemléletnek teljesítése a polgárok tudatának ilyen irányú formálása közös feladata az önkormányzatoknak és az állami szakigazgatásnak. Sajnos ma még sokszor az önkormányzati vezetőket is meg kell győzni arról, hogy a saját ivóvizük védelme, biztonságba helyezése a legfontosabb feladatok egyike. 736