A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

3. szekció: Folyóink mellékágainak, holtágainak és hullámtereinek hidrológiai, biológiai, ökológiai és vízgazdálkodási kérdései - FEKETE ENDRE–PÁLFAI IMRE–BOGA TAMÁS LÁSZLÓ: Az Alsó-Tisza vidéki holtágak vízminőségének változása és rehabilitációs kérdései

A vízminőség kedvezőtlen irányú változását a feltárás szerint az okozza, hogy a holtág vizének jó minőségű vízzel történő utánpótlása csak a Tisza árvizei esetén biztosított. Másrészt a tavaszi-nyári üdülési igénybevétel idején mind közvetlen, mind közvetett úton szennyezőanyagok kerülnek a vízbe. A vízntánpótlás intézményes biztosítását, a víztér mennyiségi stabilitását szolgálja a Mindszent-Székkutasi öntözőrendszer. A rendszer üzemelésével három követelményt lehet kielégíteni: - a Hódmezezővásárhelylől északra fekvő területre jó minőségű öntözővizet lehet eljuttatni, - a holtág folyamatos vízutánpótlása jó minőségű (I. osztályú, tiszta víz) Tiszavízzel biztosítható, - a magasabb iizemi vízszint tartásával egyrészt a strandolásra kijelölt szakaszon egyenletes vízborítást lehet biztosítani, másrészt az igen lassú vízmozgással és a nagy obb vízmélységgel vissza lehet szorítani a gyökerező vízinövény-fajok életterét. SERHÁZZUGI HOLT-TISZA A holtág a Tisza szabályozás 84. számú átvágásaként alakult ki Csongrád város alatt a inenlett oldalon a Tisza jobb partján. A patkó alakú holtág teljes hossza 7,5 km, vízfelülete a +250 cm-es űzetni vízszintnél 130 ha, a minimális +150 cm-es vízszintnél 89 ha, átlagos vízmélysége 2,0 m, viszonylag széles határok között változik (a legmélyebb részen 9,0 m a legsekélyebb szakaszon 1,5 m). A Serházzugi holtág vízminőség vizsgálatát a különböző (vízügyi, közegészségügyi, környezetvédelmi, halgazdasági kutatói) laboratóriumok az 1960-as évek elejétől vizsgálják. Ezek a vizsgálatok elsősorban a holtág vizében jelentkező eutrofizációs jelenségek és a hasznosítás lehetőségeinek feltárására irányultak. Folyamatosnak sem nevezhetők a mérések, mert mind a hetvenes évek, mind a nyolcvanas évek közepén volt 2-3 éves szünet a vizsgálatokban, de az utóbbi időszak (1990-es évek) mérései is csak 1993-ban indultak újra. Ennek ellenére a több mint hatminc éves vizsgálati periódus adatai jól értékelhetők, bizonyos időbeli tendenciák meghatározhatók. 493