A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
5. szekció: Vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, a szennyvíziszap problémája - DEGRÉ ANDRÁS: A vízbázis-védelem néhány szempontja az üzemeltetők tevékenységében
1. Jelenlegi állapot felvétele 2. Vízigények meghatározása /lakossági és ipari/ 3. Vízkészletek meghatározása 4. Vízszétosztási /vízellátási/ terv 5. Vízvédelmi terv. 2.2. Az önkormányz at ok vízbázísvédelmi feladatai A vízbázisvédelem fogalma igen összetett tevékenységi köröket takar, de a mindennapok gyakorlatában általában a kommunális ellátást szolgáló, természetes védelemmel nem vagy csak részben rendelkező, térbeiileg is behatárolt felszín alatti vízkészletek védelmét értjük alatta. A vízbázisvédelemnek ez az a területe, ahol az önkormányzatoknak - ellátási felelősséghez kapcsoltan konkrét kötelezettségei és feladatai vannak. Ezek a feladatok három, viszonylag jól elkülöníthető csoportba sorolhatók, és egyúttal a védelen időbeni lefolyásának kereteit és érzékeltetik. A vízbázisvédelem ezen három fő területe: - védőterület létrehozása, - szennyezőforrások minimalizálása, ellenőrzése, - vízbázis mennyiségi, minőségi viszonyainak megfigyelése az önkormányzatok, hatóságok és egyéb érdekeltek együttműködési formáit is meghatározzák. 2.2.1. Iávlati_vízbázisok A vízbázisvédelem fogalma igen összetett tevékenységi köröket takar és a vízbázis ellátási szerepének nagyságától, az adott vízkészlet térbeli elhelyezkedésétől, a távlati vízellátásban betöltött szerepétől függően a védelem felelőssége és kötelezettsége más - más köröket illet. A már ismert, de üzemszerű termelésbe még nem vont, regionális jelentőségű, un. távlati vízbázisok védelmi feladatai és azon belül elsősorban a költségek az államot terhelik. A távlati vízbázisok biztonságba helyezésének folyamatában azonban - ami egyébként még a kezdeteknél tart - meghatározó szerepe van az önkormányzatok735
