A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
3. szekció: Folyóink mellékágainak, holtágainak és hullámtereinek hidrológiai, biológiai, ökológiai és vízgazdálkodási kérdései - FEKETE ENDRE–PÁLFAI IMRE–BOGA TAMÁS LÁSZLÓ: Az Alsó-Tisza vidéki holtágak vízminőségének változása és rehabilitációs kérdései
A Mártélyi Holt-Tisza, mint hullámtéri holtág, azzal az alapvető tulajdonsággal bír, hogy a Tiszán elsőfokú árvízvédelmi készültséget meghaladó vízszinttel levonuló árhullám esetén teljes területe elöntés alá kerül. Az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, illetve az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség laboratóriuma két időszakban végzett célvizsgálatokat a holtág vizében. Azon időszakok, amelyekre értékelhető adatokkal rendelkezünk, a következők: 1976- 1981; 1989- 1991. Évenként hat alkalommal történi mintavétel (szezonális jellegű vizsgálatok), illetve vizsgálat a holtág egy szelvényében. A vízminőség változását öt komponens-csoportra bontva jellemezzük. Az első csoportba a ftziko-kétniai paraméterek - pH-érték, elektromos vezetőképesség értéke körét soroltuk, a másodikba az oxigénháztartás mutatói - oldott oxigén, kémiai oxigénigény (KOI]> KOIp), biokémiai oxigénigény (BOIs) értékei tartoznak. A harmadik csoportot a növényi tápanyagul szolgáló nitrogén- és foszfor-formák (ammóniurn-ion, nitrát-ion, ortofoszfát-ion koncentráció) alkotják. A fentiek alapján a két vizsgált időszakban a különböző paraméterek összehasonlító vizsgálataiból az alábbi következtetések vonhatók le. A pll-értck változása az első vizsgált időszakban nem ügyelhető meg, eltekintve bizonyos szezonális jellegtől. Ugyanakkor viszont az utóbbi négy évben a mértékadó érték növekedése tapasztalható. Ha az 1980-as év értékét vesszük alapul (pH=8,05), akkor 1989-ben az emelkedés 1,7 %-os, 1990-ben és 1991-ben 4,1 %-os, 1992-ben pedig 8,8 %-os volt. Ez a folyamatos emelkedés már meghaladja a változás trendjét is, amely egyértelműen a víz lúgosságát jelzi. Ez összefügg a túlzott mértékű vízinövény szaporulattal és az eutroílzálódás szintén megfigyelhető egyes jeleivel (algásodás, stb). Az elektromos vezetőképesség (összes oldolt anyag) értéke az első vizsgált időszakban kevésbé mutat változatos képet. A gyakoribb, az élő Tisza áradásával összefüggő vízcsere következtében a fajlagos elektromos vezetés értéke 400 és 500 piS/cm között változott, amely a tiszta vizekre jellemző érték. Ez 1990-ben már 578, 1991-ben 595, 1992-ben 810 ^S/cm. Az 1980-as 502 ^S/cm értekhez viszonyítva az emelkedés 15,2; 18,5, illetve 61,3 %-os, amely határozott jellegű tendenciát mutat. Ez részben a természetes vízutánpótlás hiánya miatt bekövetkező töményedéssel, részben pedig az eutrofizálódási folyamatok erősödésével magyarázható. 490
