A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

4. szekció: Vízrajzi, víz minőségvédelmi méréstechnika és információs rendszerek - BARTHA CSABA: A műholdas helymeghatározás elve és gyakorlati alkalmazása

A kódmérésről és a vivőfázis mérésről már volt szó. Emlékeztetőül annyit, hogy a kódmérés pontossága durván méteres, a fázismérésé milliméteres nagyságrendű. A fázismérésnél fellép a többértelműség problémája, melynek feloldására számos megoldás született, a kutatás tárgya ma is. A valós idejű (real - time) alkalmazások megkövetelik, hoga a vevő azonnal, a mérés helyszínén, rövid időn belül határozza meg helyzetét. Az azonnal szigorúbb definíciója azt jelenti, hogy egyetlen időpontban végzett mérés alapján, elhanyagolhatóan rövid számítási idő után szolgáltassa a vevő pozícióját. A GPS eredeti koncepciója ugyanis mozgó jármű ( hajó, repülőgáp, autó, stb ) valós idejű navigációja. Utólagos feldolgozással ( postprocessing) a lehetőségek bővülnek. A tárolt mérési adatokat kombinálni lehet más pontokon mért adatokkal, így bizonyos hibaforrások jelentősen csökkenthetők, a pontosság növelhető. Egyedi pontmeghatározásról ( point positioning ), vagy a magyar szakirodalomban elterjedt kifejezéssel élve abszolút pontmeghatározásról akkor beszélünk, ha egyetlen ponton álló vevővel, általában kód korrelációs technikával egyszerre minimálisan négy GPS holdra végzünk méréseket, és a pont koordinátáit ezekből számítjuk ki. A relatív pontmeghatározás előfeltétele , hogy legalább két ponton folyjon fázismérés ugyanazon GPS holdakra. Az egyik pont koordinátái rendszerint nagy pontossággal ismertek ( ez a referencia pont), a másikéi ismeretlenek. A módszer valójában a két pont közötti vektort adja meg, innen a relatív elnevezés. A feldolgozási módszer a mérésekből képzett különbségekkel való számításon alapul, melynek során bizonyos hibák eltűnnek, vagy hatásuk jelentősen csökken. Szokás differenciális pontmeghatározásról beszélni, ha hasonló eljárást alkalmazunk, kódméréssel kapott pszeudo távolságok felhasználásával. A „relatív" és „differenciális" elnevezések sajnos sokszor keverednek egymással. Statikus pontmeghatározás alatt azt értjük, hogy a vevő a mérendő ponton áll, míg kinematikus tecnikáról van szó, ha a vevő mozog mérés közben. Néhány tipikus mérési módszert sorolunk fel: - statikus abszolút pontmeghatározás Viszonylag rövid mérési idő után, mérsékelt (5 -10 m ) pontosságot érhetünk el, kódméréssel. - kinematikus abszolút pontmeghatározás A kódmérések felhasználásával, mozgó járművek helyzetét 10 -100 m-es pontossággalhatározhatjuk meg. - statikus relatív pontmeghatározás 679