A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

4. szekció: Vízrajzi, víz minőségvédelmi méréstechnika és információs rendszerek - KOCH GYÖRGY–PÉTER PÉTER: A dunai vízhozam mérés korszerűsítése az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságon

1. BEVEZETÉS Központi döntés eredményeként 1974-ben megkezdődött a vízrajzi szolgálat decentralizálása. A vízrajzi törzshálózati mérőállomások fokozatosan a VIZIG-ek vízrajzi csoportjainak kezelésébe mentek át.A Duna Dunaújváros és déli országhatár közötti szakaszán a bajai Vizügyi Igazgatóság 1974. óta végez rendszeresen vízhozamméréseket.Baján az igazgatóság saját tulajdonában lévő ATLASZ hajót alakították át mérőhajóvá.Ekkor - az egyéb berendezések mellett - KRUPP gyártmányú ultrahangos echográffal is felszerelték a hajót. Az ADUVÍZIG Vízrajzi csoportja a mai napig is ezt a hajót használja. Közel húsz év alatt a korábbi berendezések műszakilag elavultak. A régi berendezések újakra való lecserélése 1990 és 1993 között megtörtént. Először a lézeres távolságmérő, majd ezt követően az OTT gyártmányú nagyvízi sebességmérő berendezés, a KRUPP gyártmányú DESO-21 echográf és egy hordozható személyi számítógép beszerzésére került sor. A számítógép lehetővé tette először a helyszíni vízhozamszámitást, majd némi átalakítás után a medermorfológiai paraméterek helyszíni rögzítését és az adatok feldolgozását. 2. A MÉRÉSTECHNIKA FEJLESZTÉSE AZ UTÓBBI ÉVEKBEN A mérőhajó üzembeállítását megelőző években a Dunán a vízhozamméréseket többnyire hidakról vagy részleges átfeszítéssel, szelvénykötél mellett végezték.Ehhez képest jelentős előrelépést jelentett az echográffal felszerelt mérőhajó üzembehelyezése. A mélységmérés sokkal pontosabb, megbízhatóbb lett, a mérési idő lerövidült. Megoldatlan maradt viszont a távolságmérés. Ekkor dolgozták ki a mozgó cél (hajó) teodolitos (geodéziai) helyzet-meghatározásának módszerét, amelyet kisebbnagyobb módosításokkal az utóbbi időkig alkalmaztunk. A módszer lényege abban áll, hogy a mérőszelvényre közel merőlegesen kitűzött alapvonal meghatározott pontjára egy teodolit áll fel. A kitűzött tnéröszelvényen a mérőhajó az egyik ponttól a másikig ( szükség esetén vissza is) cikcakkban halad. Amikor a mozgó hajó pontosan a mérőszelvényben található, az alapvonalon elhelyezett teodolittal meghatározzák az alapvonal és a hajó vonala közötti szöget, majd ismerve az alapvonal és a mérési szelvény által bezárt szöget, kiszámítják a hajónak a parttól való távolságát . Egy jelre a szögméréssel egyazon pillanatban megtörténik az echográffal a mélységmérés is ( 1. ábra). Tapasztalatok szerint a mérés pontossága nagymértékben függ: az alapvonal kijelölhetőségétől és hosszától, 661