A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

3. szekció: Folyóink mellékágainak, holtágainak és hullámtereinek hidrológiai, biológiai, ökológiai és vízgazdálkodási kérdései - FLEIT ERNŐ: A Sajó folyó és árterének ökológiai állapotfelmérése

A legmagasabb fajszámot Sajópüspöki-nél figyelhettük meg, amely rendkívül gazdag életközösség jelenlétére utal; a vízminőség I. A osztály besorolású. A Dubicsány, Sajóecseg (Sajó) és a Hernád alacsonyabb fajszámai azonban szintén hasonló osztályba sorolást eredményeztek (I.A) mivel számos, tiszta vizet jelző faj fordult itt elő. Miskolc alatt III.B (Sajópetri) és II. A osztályú (Kesznyéten) vízminőséget találtunk. A legrosszabb volt a vízminőség Sajópetri térségében a Miskolc i szennyvíz bevezetéseknek köszönhetően. 3.4. Hal fauna A legújabb leírások (1992) szerint a Sajó-Hernád vízgyűjtőjén 51 halfaj fordult elő. Ebből 24 fajt a Sajóban irtak le. Az 1994-es mintavételi munka során hat mintavételi helyen 11 halfajt sikerült megfogni és azonosítani (kb. 150-200 darab hal). A felső folyószakaszon (Sajópüspöki és Dubicsány) sikerült űj, pontosabban visszatelepült halfajokat is kimutatni (Perca fluviatilis, Leuciscus cephalus és Vimba vimba). Feltétenül említést érdemel, hogy a kifogott kagylók kopoltyúiban csaknem minden esetben szivárványos ökle lárvákat találtunk minden vizsgált szelvényben. Ez arra utal, hogy ez a Sajóban már kipusztulóban lévő halfaj lassan felfelé teijed a javuló vízminőségű Sajón. 3.5. A terresztris ártéri vegetáció Minden vizsgált keresztszelvényben erős antropogén hatások volt megfigyelhetőek, melyek az alábbiak: vízgazdálkodás, erdőgazdálkodás, intenzív legeltetés és taposás, továbbá a littorális régió szennyezettsége. A vizsgált vegetációs egységek közül az ártéri erdő

k bizonyultak a legdegradáltabbaknak, ezek gyakorlatilag elvesztették természetes jellegüket. Ennek valószínű oka a vízgazdálkodási beavatkozások következtében fellépett folyamatos szárazság. A folyót szegélyező galéria erdő

k összetételét alapvetően az erdőgazdálkodás határozza meg. Az erdők gyepszintje az erős antropogén hatás miatt degradáltnak bizonyult. 567