A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - BALÁSHÁZY LÁSZLÓ: A kritikus vízháztartási helyzetből adódó környezetvédelmi feladatok a Duna-Tisza közi hátságon

Az előterjesztés a szükséges, illetve lehetséges feladatokat a fent már ismertetett környezetpolitikai értékelésnek megfelelően a következő három csoportba sorolta: - alkalmazkodás a kialakult vizhiányos helyzethez a kis vízigénnyel járó területhasználatokra, mezőgazdasági formákra való átállás elősegítésével, továbbá a víztakarékos megoldások előtérbe helyezésével, a leghatékonyabb megoldások támogatásával, illetve a vízviszonyokat veszélyeztető rossz megoldások visszaszorításával, - a helyi lehetőségek jobb kihasználása, az ehhez szükséges feltételek megteremtésének előmozdítása, - a térség vízpótlása, az ehhez tartozó döntéselőkészitési feladatok elvégzése. A feladatok eredményes elvégzéséhez, a helyzet javításához széleskörű tájékoztatási tevékenységre van szükség, ami többek kőzött kiteljed - a helyzet és az azt előidéző okok bemutatására rávilágítva arra, hogy az egyes lakossági, gazdálkodói tevékenységek hogyan járultak hozzá a vízhiány általánossá válásához, - az érdekek és érdekellentétek felszínre hozásával a területhasználok felelősségének és érdekeltségének megvilágításához, - a különböző adottságokat figyelembe vevő leghatékonyabb megoldások megismertetésére, ezek elterjedésének ösztönzésére. Mindennek sajátos jelentősége van a mezőgazdaság területén már csak azért is, mert ez a vezető foglalkozási ág a térségben. A táji adottságoknak megfelelően olyan kulturák fajtaválasztékát célszerű elteijeszteni, amelyek tolerálni tudják a kedveződen változásokat (szárazságtűrő növények), és csökkenti a pótlólagos ráfordításokat pl. az aszálykárok rendezése esetén. A talajműveléssel is alkalmazkodni kell] a kedvezőtlen viszonyokhoz, javítani kell a homoktalajok rossz vízháztartásán. Az öntözésre berendezett, vagy a jövőben berendezendő területeken víztakarékos, kis párolgási veszteséggel járó, a talajadottságoknak megfelelő, a növényfajtához igazodó technológiákat kell alkalmazni. Fel kell tárni az utóbbi években markánsan megváltozott földtulajdonosi viszonyokhoz jobban alkalmazkodó megoldásokat is.( Remélhetően hozzájárul a helyzet javulásához a vízgazdálkodásról szóló uj vízügyi törvénnyel egyidőben előkészített, a vízgazdálkodási társulatokra vonatkozó uj szabályozás is.) A vízviszonyokba történő, a vizek mennyiségi és minőségi védelméhez fűződő, a közérdeket veszélyeztető megoldások visszaszorítását hatósági eszközökkel is elő kell segíteni. A hatósági fellépés nem szüntetheti meg az összes engedély nélküli kutat, de eredményes lehet a kirívó esetekkel szemben. Arra kell törekedni, hogy csökkenjen a nagy párolgási veszteséggel járó beavatkozások (pl. talajvizgödrök alkalmazása fúrt kutak helyett), illetve vízfelhasználások (pl. esőztető öntözés engedély nélküli kútból, vagy tó vizpótlása engedély nélküli kútból) száma.Tekintettel arra, hogy a Hátság beszivárgási terület és meghatározó szerepe lehet a térség és a tágabb környezet ivóvízkészleteinek utánpótlódásában, a hatósági felügyeletnek ki kell teijednie a talajvíz minőségére veszélyt jelentő műszaki megoldások megszűntetésére is. 94