A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - TÖRÖK JÓZSEF: Felszín alatti vízkivételek engedélyezésének korlátozása a Duna-Tisza közén
30 m 3/ha/év esetén 5 év 50 m 3/ha/év esetén 8 év lehet, - az engedélyek időtartamának lejártával az időközi vízszintváltozások mérési eredményei alapján kell az engedély érvényének további meghosszabbíthatóságáról dönteni, - öntözési célú vízfelhasználás esetén fel kell hívni a figyelmet a csepegtető öntözési mód, és az altalajöntőzés előnyeire, fontosságára. 3. A KORLÁTOZÁS TAPASZTALATAI A területileg érintett Vízügyi Igazgatóságok vízügyi államigazgatási eljárásaikat ezt követően a fentiekben megfogalmazott vízgazdálkodási - vízkészletvédelmi irányelvek szerint végezték. A vízjogi engedélykérelmek elbírálásánál megkülönböztetett figyelmet fordítottak a vízigények nagyságának jogosságára, a vízfelhasználások csökkentésére. A nem ivóvízminőséget igénylő új vízhasználatok lényegében őntözövízigényként jelentek meg a területen. A közülük legnagyobb számban a kisterületű egyéni gazdaságok jelentkeztek igényeikkel, miután az állami öntözéstámogatást csak vízjogi engedéllyel rendelkezők kaphatnak A Duna - Tisza közére 1993 augusztus 23-tól 1994 december 31-ig talaj vízhasználatra kiadott vízjogi engedélyek adatai segítségével szerkesztettem meg a talajvízkontingensek kihasználtságát (lekötöttségét) mutató 2. ábrát . Megállapítható, hogy a vizsgált másfél éves időszakban a homokhátság központi részein korlátozás alá eső vízhasználati célra engedély nem lett kiadva, s a kontingens-lekötöttség a terület többségén nem haladja meg a 25 %-ot. Jól láthatóan az igények a városok környezetében nagyobbak miután a vízigényes intenzív zöldségtermesztés a mezőgazdasági termékek fogyasztási centrumaihoz kötődikA területi talajvízkontingens lekötöttsége csak Budapest (Kiskunlacháza, Vecsés, Üllő) és Szeged (Csólyospálos, Forráskút) környezetében haladta meg az 50%-ot, ill. a Szegedtől DNY-ra lévő Zákányszéken a 100%-ot. A vízigénytúlterhelést jeleztük az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak amelynek eredményeként a VITUKI a talajvízkontingensek újravizsgálatát végzi el 1995-ben. Előzetes információk alapján remélhető, hogy a kontingensek kisebb mértékű növelésére mód nyílik miután a talajvízszintek süllyedése, a negatív készletváltozás üteme lelassult, valószínűleg az 1988-89 évtől csökkenő rétegvízkitermelés következtében. 88
