A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - CSATÁRI BÁLINT–CSORDÁS LÁSZLÓ: A településhálózat átalakulása és hatása a vízháztartásra a Duna-Tisza közi hátságon

A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÁTALAKULÁSA ÉS HATÁSA A VÍZHÁZTARTÁSRA A DUNA-TISZA KÖZI HÁTSÁGON Dr. Csatári Bálint - Dr. Csordás László MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Településkutató Csoport, Kecskemét Az urbanizáció és a korábbi tradicionális tanyai településforma megszűnése egyszerre játszódott le, Így vizsgált térségünk településhálózata alapvetően átalakult. A jelentős népességvándorlás, a városok növekedése, a falvak átalakulása és az új, csoportos falusi települések létrejötte jelentősen hatottak - térségi méretekben is - a víz természetes körforgására. Az életszínvonal romlásával, a második gazdaság indokoltnál nagyobb és gyorsabb növekedésével, a háztáji gazdaságok beszorultak a faluba, illetve hobby-kertekként jelentős területekre szóródtak szét, befolyásolva, mintegy térben megkettőzve az emberek vízfogyasztását. Térségünk "elsivatagosodási jelenségei" a vázoltak alapján erős összefüggést mutatnak a településhálózat lényegi átalakulásával. A gazdálkodásváltás nyomán a közeljövőben növekedhet a területet, a mezőgazdálkodás céljából aktívabban igénybevevők köre, ami fokozhatja azt az egyéni vízkivételt, amelynek nagysága nem tisztázható megfelelő pontosságai és biztonsággal. 1. BEVEZETŐ Az emberi település színtere, kerete és eredménye is a teljes gazdasági-társadalmi átalakulásnak. A lakó-, termelő- és pihenőhelyek térbeli rendszereként megjelenő településeknek a Duna-Tisza közi hátság - éppen sajátos természeti környezete és történelmi fejlődése révén - mindig meglehetősen egyedi színteret jelentett. Viszonylag későn és ritkán népesült be, a török pusztítás, a kun etnikum későnomád gazdálkodása, a későbbi betelepítések, a szőlő- és gyümölcskultúra kiteljesedése, illetve az ezzel 75