A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - CSATÁRI BÁLINT–CSORDÁS LÁSZLÓ: A településhálózat átalakulása és hatása a vízháztartásra a Duna-Tisza közi hátságon
párhuzamosan zajló nagy tanyai kirajzás mind olyan, az Alföld más tájaitól, de a még két határoló folyó partközeli sá\jaitól is eltérő gazdasági-társadalmi települési rendszert hozott létre, amely csak hosszú folyamat eredményeként alakult át a mai formára. így véleményünk szerint - bár tudjuk, hogy a településhálózat változásai viszonylag lassúak - az elmúlt négy évtizedben mégis olyan alapvető módosulások, beavatkozások történtek, amelyeknek a környezeti-ökológiai hatásai akár súlyosak is lehetnek. Ezekről szólunk tczisszerüen ebben a rövid tanulmányban. 2. A TELEPÜLÉSI SZFÉRÁK ÁTALAKULÁSÁRÓL ÁLTALÁBAN A Duna-Tisza közi hátság településeinek természeti környezete viszonylag egységes volt. A ritka településhálózatú táj nagyméretű mezővárosai és óriásfalvai kivétel nélkül a térszínből ténylegesen kiemelkedő Kiskunsági homokhát peremét ülték meg. A Lajosmizse-Izsák-Soltvadkert-KískunhalasKiskunmajsa-Kiskunfélcgyháza-Kecskemét települések által határolt hatszög belsejében zárt települések csak 1950 után alakultak ki. Addig a bérelt puszták rendszeréből, a korábbi kizárólag legeltető állattartással hasznosított területből, szórványtanyákból, illetve a mezővárosokból kiinduló, intenzív mezőgazdasággal hasznosított övezetekből álló tanyarendszer alakult ki és működött. Ez a településforma környezetbarát volt. Állattartása lehetővé tette a szervestrágya-utánpótlást, a vegyes szőlő- gyümölcsös kertek megkötötték a futóhomokot, szerény volt a vízfogyasztásuk is, térben pedig mindez természetesen diszperz módon jelentkezett. A mezővárosok nagyobb népességkoncentrációját mintegy ellensúlyozta ez a szórványszeríj települési forma, s a városok nagy területén is jellemző volt az erdők és a füves, pusztás részek szabálytalan váltakozása Igen érdekes, hogy az 1945-ben végrehajtott földosztás után is több ezer tanya létesült a térségben. A tanyák, a telepített falvak és az urbanizációs szintjüket tekintve alacsony színvonalú városok jellemezték területünket ötven évvel ezelőtt. A települések gazdasági szférája azóta lényegesen elemeiben alakult át. Témánk szempontjából elsődlegesen fontos a mezőgazdaság kollektivizálása, amely nemcsak az üzemforma megváltozását hozta, hanem az egész korábbi települési és földhasználati rendszer gyökeres átalakulását is. A nagyüzemi táblásítások, a nagy számban kialakított üzemi központok együtt jártak a korábbi tanyarendszer felbomlásával, a népesség és a termelés térbeli koncentrációjával. Igen jelentős volt - részben a nagyüzemi szántóföldi termelés ellehetetlenülése miatt - az erdősítés is, amely feltehetően befolyásolhatta az egész teriilct természeti környezetének belső egyensúlyát. Ezt a folyamatot fölerősítette a szocialista iparosítás két - a települések átalakulására és környezeti igénybevételére erősen 71
